Szendvicsek

Hétfőn szomorú esemény, anyósom temetése miatt gyűlt össze a család, és utána hozzánk jöttek a családtagok és a barátok. Szóba került, hogy rendelünk szendvicseket, meg sütök édes és sós süteményeket, de én a szendvicskészítés öröméért magamra vállaltam ezt a feladatot, és nem azért, mert a feléből ki lehet hozni házilag. Eredetileg 40 főre számítottunk, végül 30-an voltunk. Előző hétvégén már készítettem olyan sós süteményeket, amelyek jók bírják a várakozást egy jól záródó dobozban (Ági féle sajtos ropogós és Sós -omlós sütemény), meg olyan édes sütiket, amelyek szintén előre elkészíthetők (Kekszes őzgerinc és egy Csokis süti, annak a receptjét is hamarosan felteszem az oldalamra). Előző nap sütöttem 2 tepsi Süllyedős meggyes sütit, ami egy kicsit emlékezés is volt anyósomra, hiszen ez az egyetlen recept, amit tőle tanultam. Nem volt egy „konyhatündér”, de ezt a sütit még nem ismertem, amikor megtanított rá. A temetés napján reggel fél 6-kor felkeltem, megsütöttem 4 tepsi pogácsát, mert a pogácsa csak frissen az igazi, és elkészítettem 180 db szendvicset (az 50 fokos konyhában, mert a sütő rendesen felmelegítette). Előtte nap már készült hozzá halkrém, tojáskrém, kőrözött és sajttekercs tojáskrémmel, sajtkrémmel és sonkával töltve. A kenyerek egy részét ezekkel, a többit sonkával és téliszalámival készítettem. Amikor felmerült a szendvicskészítés ötlete, a legnagyobb gondot az okozta, hogy ennyit hogy tudok úgy elkészíteni pár órával előbb, hogy ha a vendégekkel érkezünk haza, már csak a kész kenyereket kelljen a hűtőből kivenni. Szerencsére a régi hűtőszekrényünket, ami nagyon jól működik, nem dobtuk ki, hanem beállítottuk a garázsba, és bár néha bosszankodom, hogy sok helyet foglal, nagyon jól jön a nyári vendégeskedések idején. Jó szolgálatot tett 2 évvel ezelőtt is a lányom esküvőjén, amikor 2 hétig folyamatosan sütöttem és töltöttem meg a hűtőt a sütikkel. Hely volt bőven, de nem tudtam, hogy honnan szerezhetnék olyan dobozokat, amikben a szendvicses cégek szállítják a megrendelt szendvicseket. Nem gondoltam először, hogy egy ilyen üzletben dobozt is vehetek szendvicsek nélkül, de az elsőben, amelyikben érdeklődtem, szó nélkül kaptam 100 Ft/db áron. A mérete pont akkora, hogy kényelmesen elfér a hűtőben, a magassága pont olyan, hogy a feldíszített szendvicsek nem nyomódnak össze benne, vagyis pont erre a célra készítették. Hogy ez miért nem jutott eszembe, amikor azt a rengeteg sütit sütöttem az esküvőre? Összevásároltam mindenféle méretű műanyag dobozt, ami nem volt ideális a helykihasználás szempontjából. Szóval nagyon jól működtek a dobozok, és látványra sem volt gyengébb, mint a szendvicses cégek kínálata, ízre meg szerintem még jobb is volt. Sajnos nem készítettem menet közben képeket róla, mert siettem, hogy elkészüljek vele délig, amikor meg már ott voltak a vendégek, nem akartam feltűnést kelteni a fényképezéssel, így csak néhányról készült egy-egy gyors kép. 3 féle kenyeret használtam hozzá, nagyobb méretű szendvicskenyeret, félbe vágva, meg zsúrkenyeret, kukoricásat és magosat. Megérkezésünk után már csak tálakra kellett rakni, így én is a vendégekkel lehettem a kertben. Igaz, hogy még tegnap is szendvicset ettünk vacsorára, de megoldottam, hogy ne legyen unalmas, a sonkásakat beraktam a sütőbe (salátalevél nélkül), és megsütöttem. Mint mindig, most is túl sokat készítettem mindenből, de inkább maradjon meg, mint azon izguljak, hogy mindenkinek annyi jut-e, amennyit enne.

Linzervirág

Kicsit sűrű napjaim voltak, nem sok időm maradt a számítógépre. Készültek új ételek, de a recepteket megírni már nem maradt időm, így egy régebbit szedtem elő a "Teljesen kész ételek" mappából. Arra sem emlékszem, hogy hol láttam ezt az ötletet, csak arra, hogy külföldi volt. Szeretem azokat a megoldásokat, amiben van valami érdekes. Ezt is annak találtam. Tovább a recepthez >>>

Tárkonyos gomba

Ezt a szószos gombát készítettem a burgonyagombóchoz, és nagyon jól ment hozzá... vagy a gombóc a gombához. Nem vagyunk valami nagy gombakedvelők. Én felnőttként szerettem meg, a párom meg 20 éve még rosszul volt, ha gombát evett. Ezt azóta kinőtte, de a gyerekek meg se kóstolják. Ilyen nagy érdeklődés közepette nem túl gyakori vendég a konyhámban. Tovább a recepthez >>>

Sajtos-rántott burgonyagombóc

A burgonyakrokett vagy burgonyagombóc a kedvenc köretem, és még magában is nagyon szeretem. Frissen az igazi, amikor még ropogós a külseje. Ha már kihűlt és újra kell melegíteni, nem olyan jó. A legfinomabbak azok a darabok, amiket sütés közben kóstolgat az ember, az "elrontott" palacsintához hasonlóan. Abból is az a 2-3 első palacsinta a legfinomabb.:) Holnap felteszem azt is, amihez köretként készítettem. Tovább a recepthez >>>

Epres amerikai palacsinta

Már nem sokáig örülhetünk az eperszezonnak. Csak egyszer sikerült az idén nagyon finom epret venni, de apró volt, így csak fél kg-ot kértem, de olyan finom volt, mint amilyen anyukám kertjében termett valamikor régen. 2 nap múlva visszamentem, és direkt az apróbból kértem 2 kg-ot, de olyan rossz volt, hogy a kukában kötött ki. Úgy látszik az újabb szállítmány máshonnan érkezett. Ehhez a palacsintához a kevésbé finom eper is jó, mert a cukor és a sütés úgyis megváltoztatja az ízét. Tovább a recepthez >>>

Fejtett bableves

Rég volt ilyen jó hétvégém, már ami a főzést illeti, ugyanis csupa olyasmit főztem, ami már fent van az oldalamon. Annyit piszkálódnak, hogy ritkán sütök rántott húst, most megkapták. Mindenki azt, amit a legjobban szeret. Nálunk első számú kedvenc a csirke. Párom rántott csirkecombot kapott, mégpedig egyben, nem külön alsó és felső részt, én a csontos csirkemellet szeretem úgy, hogy a fél mellről levágok egy nagyobb szelet filét, és ami a csonton marad, azt rántom ki, míg a többiek a csont nélküli darabokat részesítik előnyben. Ezt még megtetéztem néhány rántott csirkemájjal is. Mindehhez sült újkrumplit készítettem, füstölt sonka ízű sülkrumpli fűszerrel megszórva, és hozzá uborkasalátát tejföllel, kis pirospaprikával A desszert brownie volt fagyival. Bármilyen különleges ételt is készítek, nem látok annyi elégedett arcot az asztal körül, mint egy ilyen egyszerű ebédnél.
Hogy valami új is felkerüljön az oldalamra, előszedtem egy tavalyi receptet. Lassan úgyis itt van a fejtett bab szezonja. Tovább a recepthez >>>

Görög saláta

A nyári glillezések elengedhetetlen kísérője nálunk a Görög saláta vagy a Sopszka saláta. A fő különbség köztük az olajbogyó, ami miatt én a Sopszkát jobban szeretem, míg a családom többi tagja úgy eszi az olajbogyót, mint én a cseresznyekompótot. A fetasajttól nagyon tartalmassá válik, így még önmagában is finom a nyári nagy melegben. Tovább a recepthez >>>

Húsgombóc chilis-kókuszos mártásban

Valamikor a kókuszt csak édességként tudtam elképzelni, ma meg gyakrabban kerül valamilyen húsos étel alkotóelemeként az asztalunkra. Ezek közül a kedvenceim: a Csirke indiai módon, a Currys-kókuszos csirke, a Kókuszos csirke, a Kókuszos-ananászos karaj és most ez, a legújabb. Egyetlen szépséghibája a kókusznak, hogy a párom nem szereti, ezért nem is eszi meg. Sajnálhatja, mert nagyon finom lett. Egyszerre sós, csípős, édes és persze kókuszízű. Neki currys szósszal készült ugyanez a húsgombóc. Tovább a recepthez >>>

Tejfölös újkrumpli

Minden évben, amikor megjelenik az újkrumpli, kötelező ezt az ételt elkészíteni. Még az első receptek között került fel az oldalamra, így már sokan ismerik, de némelyik ilyen régi recept megérdemli, hogy időnként elővegyem, leporoljam, és azokkal is megismertessem, akik eddig még nem találkoztak vele. A hétvégén megörvendeztettem vele a családot, akik hálásak, ha néha-néha régi ismerős is felbukkan az asztalon. Tovább a recepthez >>>

Káposztás-virslis bagett

Nem egy kimondottan nyári vendégváró étel, de még fűteni kellett, amikor készítettem. Eredetileg bajor kolbásszal terveztem, de bejártam minden környező helyet, ahol vásárolni szoktam, és nem kaptam. Most bezzeg tele vannak vele a pultok. Nem ez az első étel, amit nem fényképeztem le, miután elkészült, ugyanis ha jó a társaság, hajlamos vagyok megfeledkezni róla. Az elmúlt 3 és fél év alatt már nem csak a családom, hanem az állandó vendégeink is hozzászoktak a fényképezőgéphez, és néha ők figyelmeztetnek: "lefényképezted már?" Ennél senki nem szólt. Tovább a recepthez >>>

Narancsszörpös-túrós szelet

Ezt a sütit már nem is emlékszem, hogy mikor készítettem utoljára, de amikor először a kezembe jutott a receptje, már több mint 10 évvel ezelőtt, nagyon sokszor szerepelt az étlapunkon, és nem csak narancsszörppel. Mivel számtalan helyen megtalálható már a neten, ezért nem is terveztem, hogy nálam is meglegyen. Hogy mégis megsütöttem, az Rékának köszönhető, aki kíváncsi volt arra, hogy én hogyan készítem, mert egy jó ideje csak az én receptjeimet próbálgatja. Ki tud egy ilyen kedves kérésnek ellenállni? Én nem. Elővettem azt a bizonyos, 20 évvel ezelőtti határidő naplót, amibe azóta is írogatom a kedvenc receptjeimet, és megnéztem mi alapján készítettem éveken keresztül ezt a sütit. Akkor még nem hívták Mirinda szeletnek, Fanta sütinek, Üdítős szeletnek, meg még ki tudja, hogy azóta milyen nevet nem adtak neki, a könyvemben egyszerűen csak Narancsszörpös-túrós torta néven szerepel. Az elsőket én is tortaformában sütöttem, később meg tepsiben, így lett belőle szelet. Még mindig nagyon finom.

Tovább a recepthez >>>

Dobostorta

Ha valamelyik családtagomnak valamilyen tortás ünnepe van (születésnap, névnap), akkor vagy meglepetésnek szánom, vagy megkérdezem, hogy milyen tortát szeretne. Az utóbbi a ritkább, mert majdnem mindig akad egy torta, amit ki szeretnék próbálni, akár én találom ki, akár valahol láttam, és nincs olyan sok lehetőségem a próbálgatásra. Ha megkérdezem, akkor vagy olyat kérnek, aminek a receptje már fent van az oldalamon, vagy valami olyasmit, amit biztos nem készítenék magamtól. Ez a torta is egy megkérdezés következménye, párom ugyanis Dobostortát kért. Miért pont Dobostortát? Talán egyszer készítettem, de annak is van már 20 éve. Nekem még soha nem jutott eszembe, hogy egy cukrászdában Dobostortát vegyek, hiszen ott sorakoznak mellette a finomabbnál finomabb csupakrém csodák. Na, jó, a teteje még elmegy, de csupa piskóta az egész, száraz, nem is érezni benne a krémet, ami vajas is, tömény is...mi ebben a jó? Aztán megváltozott a véleményem, ugyanis rájöttem, hogy az egyik legfinomabb krém, és csak azért tűnik kevésnek, mert sok vékony rétegből áll. Ha összeraknám külön a tésztát és közte a krémes sorokat, semmivel sem lenne más a formája, és az aránya, mint általában a tortáknak. A krémje ugyan vajas, de tele van csokival, tojáskrémmel, és annyira jól kiegészíti a piskótát, hogy nem is tudom mit ettem eddig Dobostorta gyanánt, hogy ilyen negatív emlékek törtek elő belőlem a neve hallatán is. Párom többször próbálkozott már vele, eddig nem sok sikerrel, de most bármikor kérhet, szívesen elkészítem, mert már én is szeretem.:) Tovább a recepthez >>>

Zöldborsós csirkeragu

Közeledik a borsószezon. Ilyenkor több borsót eszünk, mint az év során bármikor. Ezt mirelitből készítettem, mert még nem volt friss. Kicsit több borsóval készítve akár 2 az 1-ben zöldborsófőzeléknek is nevezhettem volna, hiszen egyszerre készült a borsó és a húsfeltét is, de így csak egy finom ragu lett, amit körettel ettünk. Tovább a recepthez >>>

Töltött-rántott kifli

Főzelékhez feltét, salátával akár egy vacsora lehet ez a Töltött-rántott kifli. Most sonkás-sajtos töltelékkel készítettem, ami csak egy lehetőség a sok közül. Tölthettem volna gombával vagy egyéb zöldségekkel is. Tovább a recepthez >>>

Pestos-tökmagos pogácsa

Ez a recept annyira friss, hogy még majdnem meleg. A mai vendégeinknek készítettem, és mindenkinek nagyon ízlett. Lassan alig van olyan alapanyag, amivel ne készítettem volna már pogácsát. Van már baconos, burgonyapelyhes, fetás, füstölt sajtos, fűszervajas, juhtúrós, káposztás, túrós, magos, leveles, rétegelt, sajtkrémmel töltött, sajtos, sonkás, spenótos, most meg ez a pestos...és ahogy számba vettem a pogácsáimat egyet nem találok, mégpedig az egyik kedvencünket. Az elmúlt negyed órát a recept, meg a képek keresésével töltöttem, de nem találom. Azért az elég furcsa, hogy azon töröm a fejem, hogy még milyen új pogácsával tudnám bővíteni a választékot, erre kiderült, hogy pont az nincs fent, amit annyira szeretünk. Igaz, már nagyon régen nem készítettem, de ez nem szokatlan. Tegnap ezt a nemlétező receptet ajánlgattam a kolléganőmnek, amikor megkérdezte, hogy milyen pogácsát javaslok a hétvégére, amit még ő is el tudna készíteni. Remélem nem kereste. Nem is feltételeztem, hogy még nincs fent az oldalamon. Az már többször előfordult, hogy valami már rég fent volt, de elfelejtettem, és újra lefotóztam, újra megírtam a receptet, aztán amikor tettem volna fel, más elnevezéssel megtaláltam. Tovább a recepthez >>>

Rigó Jancsi

Valahogy magamtól nem jutott volna eszembe a Rigó Jancsi, de a honlapom egyik látogatója kérdezte, hogy mikor sütök ilyen sütit. Mivel ma pont szabin voltam, így adott ezzel egy jó ötletet. Még soha nem készítettem, mert nem tartozott soha a kedvenceim közé, de most nagyon régi emlékeket hozott vissza. Hévízen a Gyöngyvirág cukrászda volt a CUKRÁSZDA, így csupa nagybetűvel, és az összes gyerekkori cukrászdai élményem ehhez a helyhez kötődik. Abban az időben sokkal kisebb volt a választék, mint ma, ezek közül is leginkább a Sarokházra, a mignonokra, a krémesekre, az Indiánerre és a Rigó Jancsira emlékszem (a tortákat leszámítva). Még a 80-as évek elején, az egyik szomszédom által sikerült megszereznem a cukrász szakmunkásképző 3 tankönyvét. Abban az időben még a Horváth Ilona szakácskönyv volt az egyeduralkodó a piacon, így az elejétől a végéig kiolvastam a könyveket, még a cukrászati gépek működéséről és a cukrászati termékek csomagolásáról szóló részeket is, és irigyeltem mindenkit, aki ilyesmit tanulhat, mert nekem ez inkább volt szórakoztató-, mint tankönyv. Most elővettem ezeket a könyveket, hogy egy ilyen tipikus cukrászdai receptet onnan nézzek ki, ahol a leghitelesebb lehet.
Tovább a recepthez >>>

Indonéz csirkehúsleves

Megint sikerült egy olyan receptet találnom, amiben van valami szokatlan, ami miatt felfigyeltem rá, és kipróbálásra ösztönzött. Most sem bántam meg, hogy kipróbáltam, mert nagyon finom lett a végeredmény, és ismét elismerést kaptam érte. A látvány nem annyira szép, mint amennyire jó az íze. Tovább a recepthez >>>

Gofri

Én úgy szeretem a gofrit, ha egy kicsit ropogós a felülete. Van, akinek mindegy. Általában nem szoktam előre megsütni, így ahogy sül, úgy esszük. Eddig rácsra raktam sülés után, így nem puhul meg annyira, mintha tányérra, vagy egymásra raknám, de ez sem az igazi. Nemrég felfedeztem, hogy ha a légkeveréses edényt bekapcsolom, de a hőmérsékletet minimumra állítom, a megsült gofrit a rácsra teszem, akkor amíg sül a következő, pont annyira hűti le a ventillátor, hogy kicsit ropogóssá válik. Ha nincs ilyen edényünk, de van a sütőben légkeverés, akkor a hőmérsékletet nem, csak a légkeverést kell bekapcsolni és a megsült gofrikat a rácsra tenni.

Tovább a recepthez >>>

Görög citromos süti

Még sok kincset rejt a számítógépem, sok régebben készített étel receptjét és képeit. Már régóta szeretném közzétenni ezeket is, de mindig készítek valami újat, aktuálisabbat. Ez a Stahl Judit süti is már 3 éve várja, hogy felkerüljön az oldalamra. Tovább a recepthez >>>

Káposztaleves csirkegombóccal (light)

Jobban illene rá az egytálétel elnevezés, mert így nagyon komplett étel, nem csak fogyókúrázóknak. Én nagyon szeretem a káposztás ételeket. Kedvencem a Korhelyleves, meg a húsgombócos káposztalevesek, legyen az magyaros vagy paradicsomos. A káposzta az egyetlen zöldség (a kruplit leszámítva), amit bárhogy is készítenek el, szívesen megeszem. És milyen szerencse, hogy a káposzta az egyik legjobb fogyókúrás zöldség. Ebbe a levesbe csupa olyasmit tettem, amit büntetlenül lehet enni. A csirkegombócba zsemle vagy rizs helyett zabpelyhet tettem, ízesítésnek meg egy kis füstölt sonkát. Nagyon finom lett és nem száraz. A káposztát többek között két kiváló füszerrel ízesítettem az Ízvarázzsal, ami a magyaros ízét adja és a Húsvarázzsal, ami a húsízt. A füstölt húsos csont meg nagyot dobott rajta. Nem hiányzott a tejföl és a rántás sem belőle. Tovább a recepthez >>>

Sültcsirke leves

Aki visszatérő látogató a honlapomon, az tudja, hogy csak elvétve talál olyan recepteket, amelyekhez nehezen beszerezhető vagy különleges alapanyagok kellenek, ellenben sok olyat igen, amiben van valami érdekesség, vagy eltér a megszokottól. A múlt hétvégén nagyon régi újságokat, újságkivágásokat nézegettem, és valamelyikben olvastam a Sültcsirke levesről. Már az első pillanatban megtetszett, mert még nem hallottam róla, és érdekesnek találtam. Természetes volt, hogy ezt ki kell próbálnom, mert szokatlan, és kíváncsi voltam milyen lehet. Mivel csak abban tér el egy hagyományos csirkelevestől, hogy a belevaló húst előbb megsütik, így a receptre nem is volt szükségem. Most, hogy szeretném megadni a recept forrását, hiába keresem, nem találom, pedig bárki ötlete is volt, megérdemelné, hogy feltüntessem. Tovább a recepthez >>>

Tojásos rizslepény

Rizsből mindig többet főzök, mint amennyi elfogy. Kárba soha nem vész, mivel van egy zabálós kutyánk, aki még a citromot is megeszi, de jobban szeretem, ha a maradékot is fel tudom használni más ételhez. Néha direkt többet főzök, mert egy rakott ételt, egy húsgombócot gyorsabb elkészíteni, ha már kész az egyik hozzávaló. Ez az étel is egy jó példája a maradékok hasznosításának. A virsli is maradék volt, mert ennyi nem lett volna elég, legfeljebb 1 embernek, így kiegészítve a tojással egy könnyű vacsora lett belőle. Különösen finom volt, mert a rizs önmagában is az volt, jó fűszeres, sáfrányos. Ehhez hasonlóan már hasznosítottam maradék tésztát is, de akár maradék zöldséggel, akár krumplival jó kis lepény készíthető belőle, csak legyen otthon náhány tojás. Tovább a recepthez >>>

Karamellszószos körte

A vasárnapi ebéd része volt ez a desszert. Mostanában igyekszem kalóriaszegényebb ételeket készíteni, így amit megspórolok a főételen, nem akarom elrontani egy tepsi süteménnyel, mert ha már megsütöttem, ne vesszen kárba, ugye. Valami könnyű édességre gondoltam, és azt hiszem sikerült is valóra váltanom. Szándékosan csak 1 körtét készítettem fejenként, nehogy mérlegelni kelljen, hogy együnk-e még egyet. Jól tettem, mert annyira finom volt, hogy biztos nem sikerült volna az önmegtartóztatás. Ritkán ismétlem az ételeket, mert mindig kell az új recept az oldalamra, de ezzel a következő vendégeimet fogom elkápráztatni. Tovább a recepthez >>>

Fokhagymás hal fóliában

Ha már hal, akkor legyen tengeri, aminek nincs kimondott halíze. Ha lehet, legyen rántott vagy valamilyen tejszínes, de ha kalóriaspórolós időket élünk, akkor jó szolgálatot tesz az alufóliás változata is. Salátával egy ilyen fóliás hal igazán diétásnak számít, és még finom is. Tovább a recepthez >>>

Epres desszert

Ismét egy tavalyi epres desszert. Már megjelent a hazai eper is a piacon, kell a hely az új epres recepteknek, így kiszórom a régieket.:) Tovább a recepthez >>>

Káposztasaláta (light)

Megjelent a piacon a friss káposzta. Majdnem olyan zsenge, mint egy jégsaláta, és az ebből készült salátának alig akad párja. Leginkább a majonézes változatát szeretem, ami egy kissé ellentmondásban áll a káposzta diétás mivoltával ... de nem főzött tartárral készítve. Nincs is jobb kísérője egy grillezett csirkecombnak, ha már mellőzni kell a szénhidrátban gazdagabb köreteket, mint ez a light káposztasaláta. Tovább a recepthez >>>

Főzött tartár

A majonéz és a tartár nagyon finom, éppen ezért kalóriadús és hizlal.:( Amióta az eszemet tudom szeretem. A franciasaláta fontos alkotóelemeként ismertem meg még egészen kicsi koromban. Nagy családi összejövetelekre emlékszem, unokatestvérekre, nagybácsikra, nagynénikre, és a roskadozó asztalra, amin a rántott csirkecombok halma mellett mindig ott volt a franciasaláta. Szinte mindent szeretek, ami ezzel a mártással van összekeverve. Na, jó, azért nem mindent, de sokat dob az ételen. Mivel iszonyatosan sok a majonézben az olaj, és ugyan a tartárrá való fejlődése során némi tejföl valamennyire könnyebbé teszi, azért még mindig nem egy diétás étel. A másik negatívuma a nyers tojás, amivel készül. Ezzel a főzős változattal valamennyire csökkenthető a kalóriatartalma, meg a tojás sem marad nyersen. Nem azt mondom, hogy egy hagyományosan készített tartármártás nem jobb, de mindenképpen egészségesebb (főleg ha diétázni kell). Tovább a recepthez >>>
A tojássaláta a kedvencem, és ezzel a tartármártással diétázás közben sem kell lemondani róla.

Rántott tojás

Vannak ételek, amelyek azonnal megfognak, mert van bennük valami érdekes, legyen az egy szokatlan hozzávaló vagy párosítás, vagy valamilyen érdekes elkészítési mód. Mielőtt rátaláltam erre a receptre, már nagyon régen, már ismertem a rántott tojást, de azt előtte meg kell főzni, és végül is csak egy főtt tojás marad, a panír ellenére is. Gyerekként nem nagyon szerettem a húst, de rántva igen, mégpedig a panír miatt. Mit adott volna a nagymamám ezért a receptért azokban a régi, hússzűke időkben, amikor gyakrabban ettünk hagyományosnak mondható főzelékeket, mint manapság, többnyire üresen, friss kenyérrel, és nem csak azért, mert nem telt volna húsra, de valahogy az inkább a hétvége privilégiuma volt. Milyen jó lett volna egy-egy ilyen rántott tojás, amihez alapanyag mindig volt otthon. Én ezt az ételt akár egy szelet rántott hús helyett is szívesen megeszem, mert leginkább a panír az, amit a rántott ételekben szeretek. (Persze nem mindenki osztja ezt a véleményemet a családban, de ez a tojás még kritikus családtagjaimnál is jó helyezést ért el.)
Ezt is, mint minden igazán bevált kedvencünket a honlapom őskorában már közzétettem. Még nem voltak olyan vonzóak a képek, talán ezért is próbálták ki kevesen - gondolom én - ugyanis senkitől nem kaptam se jó, se rossz visszajelzést. Van még ezen kívül is néhány ismétlésre méltó recept, ezeket majd időnként előveszem és újra fényképezem. Tovább a recepthez >>>

Anyáknapi torta

Hétvégén családi összejövetel volt nálunk. Összevontunk egy születésnapot és egy névnapot, az már csak véletlen volt, hogy Anyák napja is pont erre a napra esett, így ez a forma nem csak az én nevemet, hanem az Anyák napját is jelképezte. A recept nem új, de jó, mi szeretjük. Tovább a recepthez >>>

Eperrel töltött rizsgombóc eperöntettel

Mindjárt nyakunkon az eperszezon, készülnének az újabb epres finomságok, de még porosodnak tavaly készült epres receptek a gépemben, így leporolom őket és közzé teszem. Hetente kapom az Egyperces hírleveleket, ez is abból való. Tulajdonképpen nem más, mint tejberizs eperrel töltve, darált dióba forgatva és forró olajban pillanatok alatt megsütve, friss eperöntettel. A recepttől annyiban eltértem, hogy a tejberizst nem zacskós rizsből készítettem. Eredetileg 2 személyre szól ez a mennyiség, de ha csak desszert lesz belőle, akkor többnek is jut belőle. Tovább a recepthez >>>