Áfonyás banánleves

Ennek a levesnek a receptjét pénteken olvastam először a transindex.ro oldalon. A hétvégén azonnal ki is próbáltam. Nagyon kellemes, pikáns leves. Kivételesen nem néztem körül a neten, hogy még hol található a leves leírása. Többnyire azokat a recepteket keresem, amelyek nem köszönnek vissza minden második blogban, kivéve azokat, amelyek annyira megtetszenek, hogy azonnal ki szeretném próbálni. Már feltettem a receptet az oldalamra, amikor beírtam a keresőbe. Meglepődtem, mert szinte csak én nem készítettem el idáig, pedig ez egy olyan leves, amire azonnal rákattanok, ha látom. Nem is értem, hogy hogy kerülte el eddig a figyelmemet. Szinte mindegyik recept friss áfonyát ír, de szárítottal is nagyon finom lett. Tovább a recepthez >>>

Svéd húsgombóc

Eddig valahogy a Svéd húsgombóc elkerülte a konyhámat. Pont olyan gyakran járunk ahhoz az IKEA-ba, hogy ne unjuk meg, ezért eddig nem is éreztem kényszert arra, hogy otthon is elkészítsem. Most azonban elérkezett az alkalom, mert mindenképpen ki akartam próbálni azt a receptet, amelyet Krisztina küldött nekem, aki már nagyon régóta Svédországban él. Kicsit hosszú a leírás, de ez ne riasszon vissza senkit, ugyanis az elkészítése nem olyan hosszadalmas. A barnamártás és az áfonyaszósz receptjét más ételekhez is fel lehet használni. Vasárnapi ebédre készült ez a finomság, amikor a lányomék is nálunk ebédeltek, és meglepetésnek szántam. Ez sikerült is, mert kiderült, hogy a lányom nem szereti. Az IKEA-ba nem jár velünk, otthon még nem főztem ilyet, így fogalmam sem volt róla. Az is kiderült, hogy amikor svéd iskolába járt (Finnországban), hetente többször ezt kapták ebédre, túl sokszor ahhoz, hogy már ne szeresse. Csak az emlékei lehettek rosszak, mert ahogy láttam rendesen fogyasztott belőle.:) Tovább a recepthez >>>

Tejfölös-áfonyás pite

A fázisfotózásnak is van hátránya, mert ha új receptet készítek, akkor az elképzelésem szerint haladok, közben készítem a képeket, és egyáltalán nem biztos, hogy a végeredmény is olyan lesz, mint amilyennek a lelki szemeimmel látom, bár többnyire azért bejön. Ha csak ezt a képet tenném fel a recepthez, akkor egyszerű dolgom lenne, mert csak a szöveget alakítanám a végeredményhez. Az elképzelésem szerint - a kétféle krémet - a zebrasüti elvén, felváltva öntöttem a tésztára, csak azzal nem számoltam, hogy túl híg ahhoz, hogy a csíkok megmaradjanak, és a fajsúlya szerint fog elválni a két réteg. Úgy gondoltam, hogy az aszalt áfonya majd sülés közben belesüllyed a lágy krémbe, de ő nem úgy gondolta, és a tetején maradt. E szerint jobb lett volna belekeverni. Az már mellékes, és nem került a képek közé, hogy a mennyiséget sem találtam el, és sok megmaradt a kétféle krémből, ami persze nem veszett kárba, mert beleraktam egy bögrébe és betettem a mikróba pár percre, a fiam nagy örömére. Természetesen a receptet már a tapasztalatok alapján írtam meg, így legközelebb már nekem is sokkal egyszerűbb lesz elkészíteni. Ha nem lenne még rengeteg ötlet és kipróbálatlan recept a tarsolyomban, akkor most megsütném újra, de több a tervem, mint a lehetőségem. Egyébként mindenkinek nagyon ízlett. Tovább a recepthez >>>