Húsvéti tojáslikőrös süti

Ezt a sütit tavaly húsvétra készítettem, de ma többször is szóba került a honlapomon, és nem biztos, hogy sokan találkoztak vele. Az ünnep közeledtével talán lesz aki elkészíti. Én is megsütöm a héten, dupla adagból, mert nagyon jól mutat egy húsvéti vegyes sütis tálon, és még finom is.:) Tovább a recepthez >>>

Házi Bailey's

Régebben gyakran készítettem házilag tojáslikőrt, csokilikőrt, és egyéb házi likőrféleségeket, többek között a Baliley's különböző változatait, de ezt a receptet - az egyik kedves látogatómtól kaptam - még nem ismertem, így ezt is kipróbáltam. Tovább a recepthez >>>

Kőrözöttel töltött tojás

A szombat reggel a piacon megvettem a húsvétra szánt tojásokat, a szokásos mennyiség háromszorosát. Meg se merem mondani, hogy ez mennyi, de azonnal megfőztem belőle pár darabot, gondolván arra, hogy biztos jó lesz valamire. Mivel már erősen közeleg a húsvét, így valami dekoráción gondolkodtam, de a hűtőben találtam egy kis juhtúrót, így végül töltött tojások lettek belőle ma reggelire. Tovább a recepthez >>>

Citromos halfilé

Nem eszünk túl sokszor halat, de ha mégis, akkor az többnyire valamilyen tengeri hal. Ez most cápaharcsából készült, és az egyik kedvenc receptem szerint. Tovább a recepthez >>>

Talitorta

A torta nevében a tali azt jelenti, hogy ezt a süteményt egy konyhás levelezőlista találkozójára (talijára) vittem. Egy korábbi találkozón már sikert arattam az Emeletes élvezet nevű sütivel, ami azóta nem kis karriert futott be a neten. Ma már csaknem minden receptgyűjtő oldalon, több példányban is megtalálható, többnyire az én képemmel és szövegemmel, a forrás megjelölése nélkül. A Sütigyár oldalán talán 5 példányban is szerepel, még szép új nevet is kapott csak a kép és a szöveg a régi.:( Mivel én is valahonnan kiírtam még anno, így hosszas keresés után, rengeteg régi újság és könyv átforgatása után megtaláltam, ezt a recept kísérőszövegébe be is írtam…mert megérdemli.

Mivel már évtizedek óta ez az egyik kedvenc receptünk, pont azért, mert nem kell sütni, édes is, krémes is, így egy saját változatot készítettem arra a bizonyos talira. Tovább a recepthez >>>

Kelbimbógombóc leves

Ezt a levest eredetileg kelkáposztából szoktam készíteni, de a piacon megláttam a kelbimbót, és rájöttem, hogy az oldalamon még nincs is kelbimbós étel. Mivel annyira nem rajongunk érte, így elgondolkodtam, hogy mit is készítsek belőle. Eszembe jutott ez a leves, és úgy gondoltam, hogy már a neve is jó lesz, játékos, még kimondani is jó: kelbimbógombóc.:) Az elképzelésem bejött, mert kitűnű kelkáposztapótlónak bizonyult (ez is jól hangzik).:) Tovább a recepthez >>>

Kenyérben sült csülök

Régebben gyakran készítettem kenyérben, kisebb cipóban sült sonkát, csülköt, de az elmúlt években annyi új receptet próbáltam ki, hogy csak néhány, igazán kedvenc étel ismétlésére volt lehetőségem. Ezeket a képeket is már vagy 2 éve őrizgetem a gépemben, de eddig még nem tettem fel, ugyanis meg akartam ismételni fehérkenyér tésztában, elsősorban a tekercses változatot, még több sonkával, vékonyabbra nyújtott kenyérrel, mert emlékszem, hogy ennek volt nagyobb sikere. Tovább a recepthez >>>

Sajtos ropogós

A Dr. Oetker recept-hírlevélben kaptam pénteken ezt a sós rágcsálnivalót. Kipróbáltam és egész jó lett. Először nem értettem, hogy miért Sajtos ropogós a neve, mert azonnal, még melegen majdnem mind elfogyott, aztán néhány darabnak sikerült kihűlnie, és ezek igazolták az elnevezést. Mondjuk, a sajtos név is csak arra a felére vonatkozik, amelyikre sajtot reszeltem, mert a másik felében még csak mutatóban sincs sajt. Tovább a recepthez >>>

Ananászos kevert süti

Januárban gyönyörű, édes, nagy ananászokat lehetett kapni az egyik nagy bevásárlóközpontban, hihetetlenül olcsó áron. Ettük nyersen, csak úgy, készítettem belőle turmixot több gyümölccsel együtt, sütöttem tésztában, készítettem belőle húsételeket: Kókuszos-ananászos karajt, Ananászbundás csirkemellet, Kókuszbundás ananászos csirkemellet, és az utolsó darabból ezt az Ananászos kevert sütit. Egy kis időre elegünk is lett az ananászból. Azóta még nem is vettem. Finomak ezek az ételek konzervből is (a hivatkozott recepteket korábban készítettem és mind konzervből, így van összehasonlítási alapom), de érett, friss gyümölcsből az igazi.
Tovább a recepthez >>>

Sajtos-rántott gombafej

Nem túl gyakran készítek gombás ételeket, mert a gyerekek nem eszik meg. Sokáig én sem szerettem, talán azért, mert a jóval erősebb gomba ízű vargányával találkoztam először gyerekkoromban. Még az illatát sem szerettem. Mivel abban az időben a közeli kiserdőben is lehetett esős napok után gombát szedni, így egyedül ezt a részét szerettem, a belőle készült ételt nem. A sampignon meg se közelíti aromában az erdei gombákat, ennek ellenére a gyerekeim meg se kóstolják. Ezt sem kóstolták meg, pedig finom volt. Tovább a recepthez >>>

Burgonyás fasírt

Kevés húsból is lehet finom fasírtot készíteni. Régen a nagymamám ezt úgy oldotta meg, hogy a fasírthoz sok zsömlét tett, de olyan jól tudta fűszerezni, hogy fel sem merült bennem, hogy a fasírnak azért a zöme hús lenne, ha lenne, és csak a spórolás miatt készíti így. Én most kényszerűségből tettem hozzá ezt-azt, mert maradt egy kevés darált hús előző napról (nem lett volna elég 4 főre), volt egy nyitott csomag szeletelt bacon a hűtőben, krumplit meg úgyis főztem a resztelt krumplihoz, és még a hagymát is a leveshez pirított hagymából csentem el, így nem is volt vele túl sok munkám, mint összeállítani a masszát, szalonnába tekerni, és berakni a sütőbe. Amíg megsült, egy kis párolt káposztát készítettem abból a fél fej káposztából, ami már egy hete kókadozott a hűtőben. Így nem csak finom ebédünk lett, de még a lelkiismeretem is tiszta maradt, mert úgyis túl sok ételt dobunk ki, a rossz vásárlási szokásaink miatt. Tovább a recepthez >>>

Sült almás túrógombóc

Talán a Sült túrógombóc receptem vezeti a népszerűségi listát, és nem éppen csak pozitív értelemben. Ez az a a recept, amit a legtöbben vittek el úgy, hogy semmi utalást nem tettek az oldalamra. A többieknek meg csak örülök, hiszen pozitív visszajelzéseket kapok, és még népszerűsítik is általa az oldalamat. Sajnos az előbbiek vannak többen. Már rég nem készítettem, így ma ebédre megleptem vele a fiúkat. Menet közben gondoltam egyet, és a fele adagot almásan készítettem el. Nagyon ízlett, így majd kipróbálok hozzá más gyümölcsöt is. A következő az eper lesz. Tovább a recepthez >>>

Mikrós túrótorta karamellel

Pont egy évvel ezelőtt készült ez a mikrós túrótorta, és pont ma került elő véletlenül, mert valaki karamellel kapcsolatos kérdést tett fel, és emlékeztem rá, hogy van egy ilyen készen. E szerint ez volt a tavalyi desszert az ünnepen, pedig nem éppen ünnepi süti, sőt nagyon is hétköznapi. Akkor szoktam ezt készíteni, amikor rövid lejáratú túró van a hűtőben és gyorsan fel kell használni. Többnyire csak porcukorral megszórom a tetejét, mert úgy is finom. Tovább a recepthez >>>

"Vadas" leves

Mivel nálunk a vadast elsősorban a mártás és a zsemlegombóc miatt kell időnként elkészítenem, így gondoltam, hogy levesként is szívesen látják a fiúk az asztalon. Nem csalódtam, megérte a próbálkozást. Nincs benne hús, se vad, se más, de egy kis Húsvarázs fűszerrel sikerült elérnem a teljes illúziót. (Aki még nem ismeri ezt az erőteljes húsízű fűszert, annak csak ajánlani tudom. Ez itt az ingyenes reklám helye.) Tovább a recepthez >>>

Kokárda

Ha a karácsonynak a karácsonyfa, a húsvétnak a nyuszi, és a március 15-nek a kokárda a jelképe, akkor ez jelenjen meg az asztalon is. Nálunk már ott lesz. Tovább a recepthez >>>

Paradicsomos húsgombóc

A 70-es évek végén volt egy szomszédom, aki importos üzletkötőként gyakran járt Olaszországban. Hozott egy házi pizzasütőt, így életem első pizzáját akkor, és nála ettem. Az olaszos ételekkel is általa ismerkedtem meg. Egy-egy útjáról képes volt spagettivel, paradicsomkonzervekkel és parmezánnal hazajönni. Emlékszem, hogy az első milánói spagetti elkészítése után bármilyen paradicsomos spagetti készült, akár a darált húsos bolognai, akár más paradicsomos szószos, azt milánóiként emlegettük. Gyűjtőfogalom lett, ha volt benne gomba, ha nem. Még ma is mondok ilyesmit, hogy "összeütök egy milánóit", pedig a különbségekkel tisztában vagyok. Ez az étel is abba a kategóriába tartozik nálam. Finom, nagyon szeretjük, és ez a lényeg.:) Tovább a recepthez >>>

Banános élvezet

Találó a címe, mert élvezet volt elfogyasztani.:) Könnyű, gyümölcsös, csokis, enyhén narancsízű vaníliaszósszal, nekünk nagyon bejött. Kétszer ennyi is elfogyott volna, de nem mertem kísérletezni többel, pedig most lehettem volna bátrabb is.:) Az előzetes elképzeléseim 90 %-ban a gyakorlatban is megállják a helyüket, de mostanában kétszer is pórul jártam, ezért óvatosabb lettem. Tovább a recepthez >>>

Tökmagos saláta

Csak egy egyszerű, de nagyszerű saláta minden megjegyzés nélkül. Tovább a recepthez >>>

Kőrözöttes torta

Valahogy elkerülte a figyelmemet, hogy lejár Maimoni VKF határideje, de ma hirtelen beugrott, hogy van valami, ami igazán megfelelne a kiírásnak. Ha még nem késő, akkor én ezt küldeném. Egyszer régen egy családi összejövetelre készítettem egy hasonló tortát. Mivel mindenféle hideg ételeket tálaltam, nem feltételeztem, hogy bárki is úgy gondolja, hogy a desszertet a szendvicsekkel együtt tálalom, így nem szóltam, hogy ez is sós. A sógorom kért egy szeletet a tortából, majd azt láttuk, hogy majdnem visszajön belőle az első falat. Nem azért, mert nem volt finom, hanem felkészült egy epres, túrós tortára, ehhez képes ez valóban sokkoló hatású lehetett. Néha emlegetjük ezt az esetet, és azóta nem is készítettem, de ma eszembe jutott és munka után este, gyorsan elkészítettem, hogy még nevezni tudjak vele, ha nem késő. Tovább a recepthez >>>

Tejszínes sonkaleves

Húsvét közeledtével aktuálisak lesznek a sonkával kapcsolatos receptek, mert ilyenkor a szokásos mennyiségnek a többszörést vesszük, és általában maradék is adódik. Sokan a sonkát is maguk főzik és nem az előfőzött, füstöt soha nem látott, sonkának nevezett terméket veszik. Évközben sokszor veszünk füstölt csülköt, aminek a levét, ha nem használom el azonnal, 0,5 l-es műanyag üvegben lefagyasztom, mert jól jön egy káposztás ételhez, bableveshez, lencsefőzelékhez, és nen utolsó sorban egy ilyen leveshez. Nekünk ízlett. Tovább a recepthez >>>

Banános joghurt

Nálunk a fiam nagy fogyasztója a gyümölcsjoghurtoknak, így elsősorban nála aratott nagy sikert. Máskor is szoktam gyümölcsöt joghurttal összekeverni, de eddig hiányzott belőle ez a krémes állag, ami most ezzel a főzés nélküli vaníliás krémmel megvalósult, ráadásul a vanília és a banán is egy jó ízpárosítás. Már várom a friss nyári gyümölcsöket, kezdve az eperrel. Tovább a recepthez >>>

Tejfölös-áfonyás pite

A fázisfotózásnak is van hátránya, mert ha új receptet készítek, akkor az elképzelésem szerint haladok, közben készítem a képeket, és egyáltalán nem biztos, hogy a végeredmény is olyan lesz, mint amilyennek a lelki szemeimmel látom, bár többnyire azért bejön. Ha csak ezt a képet tenném fel a recepthez, akkor egyszerű dolgom lenne, mert csak a szöveget alakítanám a végeredményhez. Az elképzelésem szerint - a kétféle krémet - a zebrasüti elvén, felváltva öntöttem a tésztára, csak azzal nem számoltam, hogy túl híg ahhoz, hogy a csíkok megmaradjanak, és a fajsúlya szerint fog elválni a két réteg. Úgy gondoltam, hogy az aszalt áfonya majd sülés közben belesüllyed a lágy krémbe, de ő nem úgy gondolta, és a tetején maradt. E szerint jobb lett volna belekeverni. Az már mellékes, és nem került a képek közé, hogy a mennyiséget sem találtam el, és sok megmaradt a kétféle krémből, ami persze nem veszett kárba, mert beleraktam egy bögrébe és betettem a mikróba pár percre, a fiam nagy örömére. Természetesen a receptet már a tapasztalatok alapján írtam meg, így legközelebb már nekem is sokkal egyszerűbb lesz elkészíteni. Ha nem lenne még rengeteg ötlet és kipróbálatlan recept a tarsolyomban, akkor most megsütném újra, de több a tervem, mint a lehetőségem. Egyébként mindenkinek nagyon ízlett. Tovább a recepthez >>>

Májrizs

Régebben, amikor naponta főztem, mert jóval több volt a szabadidőm, sokszor okozott gondot, hogy milyen levest főzzek. Van néhány kedvencünk, de nem lehet minden héten gulyáslevest, borsólevest, meg ilyesmiket főzni, meg különben sem voltam soha nagy levesevő (ehhez képest közelít a 80-hoz a leveseim száma, ezt se gondoltam volna). Gyakran készítettem leveskockából húslevest, de mindig igyekeztem valamilyen levesbetéttel feldobni. A tészta volt a legritkább, pedig az mindig kéznél volt. Szinte kerestem az érdekes levesbetéteket. Ez a Májrizs nem egy különleges betét, de a májgombóc mellett nagyon a háttérbe szorult, pedig finom és érdekes. Még a Horváth Ilona szakácskönyvéből készítettem először, és jó hosszú időre feledésbe merült, aztán pár hete maradt néhány szelet sertésmáj, amit végül nem paníroztam be rántott májnak, és szerencsére eszembe jutott ez a rég elfeledett recept. A fiúktól is jó osztályzatot kapott. Tovább a recepthez >>>

"Receptforduló"

Nem évforduló, csak "receptforduló", mégis egy kis megemlékezést érdemel, ha egy újabb kerek számhoz érek. Most van a 7. kerek szám.:)
Úgy gondoltam, hogy ez a Madártejes torta méltó arra, hogy a 700. recept legyen az oldalamon.
Ezt írtam a recept elé:

"Ez a 700. recept az oldalamon. Kivétel nélkül mind elkészítettem, több mint 6 ezer képpel együtt, nem egészen 3 és fél év alatt. Köszönöm a családomnak, hogy minden új kísérletezésemet megadóan tűrik, és azt is, hogy a kedvenc ételeik csak nagyon ritkán kerülnek az asztalra. Ígérem, hogy az 1000. recept után elsősorban nem a honlapomnak, hanem nekik fogok főzni."

Valahogy úgy gondolom, hogy egy 1000 receptből álló "szakácskönyv" már elég jelentős ahhoz, hogy ne csak az új recept reményében kattintsanak az oldalra. 1000 recept mégsem olyan sok, mert a legtöbb receptgyűjtő oldal a sokszorosával büszkélkedhet, már amennyire büszke lehet valaki arra, hogy ügyesen bánik a Ctrl+C és Ctrl+V gombokkal.:)

Madártejes torta

Vannak olyan receptek, amibe az ember gyakran beleütközik a neten, és sokáig csak tervezgeti, hogy egyszer elkészíti. Én így voltam a Madártej szelettel. Mindig igyekeztem egy-egy recept forrását megadni, amennyiben tudtam, hogy honnan származik, de amióta beindult a képlopások elleni küzdelem a blogosok körében, azóta még jobban figyelek erre, pedig olyan képet még soha nem tettem fel az oldalamra, amit nem én készítettem. Érdekes ez a recept, mert nagyon sok helyen megtalálható, de senki nem hivatkozik semmilyen forrásra. Igyekeztem megkeresni az első megjelenését az Interneten, de ahhoz sokkal több időre és türelemre lett volna szükség, márpedig az idővel kicsit hadilábon állok. Végül a legkorábbi receptet a Hoxán találtam meg, 2007. február 25-én töltötte fel juditkoller. Bárhonnan is vette a receptet, jó ötlet volt megosztani másokkal. Tovább a recepthez >>>

Kókusztejes csirke

Amikor először kóstoltam friss kókusztejet Indiában, még valamikor az időszámításunk előtt, nagy csalódás volt. Én valamilyen hófehér, sűrű, édes, nagyon kókuszízű italt vártam, és nem egészen azt kaptam. Úton-útfélen árusították a friss, cikkekre vágott, hófehér kókuszdiót, ami a kókuszreszelékhez szokott ízlésemnek nagyon tetszett, de a kókusztej nagy csalódás volt. A fiam 2 éve elvégzett egy mixersulit, és egész nyáron koktélokat gyártott. Annyi kókuszszirup kellett neki, hogy jobbnak láttam megvenni a kókusztejport és magam készíteni, mert a készen vett szirup nem éppen olcsó. Azóta minden ehhez hasonló ételt poros kókusztejjel készítettem, kivéve most, mert már nagyon régóta árválkodott a kamrapolcon egy dobozos. Nagyon jól sikerült. Tovább a recepthez >>>

Hagymakrémes krumpli

Ennek a köretnek elsősorban a fiam örült nagyon, mert imádja a hagymás ételeket. Az apja annyira nem lelkesedett érte, mert szerinte mostanában túl sok volt a hagymás étel. Ez a túl sok, a múlt heti hagymás tört krumpli és ez a köret volt. Több, mint 30 év után most kellett megtudnom, hogy nem különösebben rajong a hagymás ételekért. Tovább a recepthez >>>

Lelkifurdalásom volt, hogy megfosztom attól a családias, biztonságos érzéstől, amit a vasárnapi húsleves-rántott hús állandósága jelentene, ami helyett én az állandó konyhai kísérletezéseimnek teszem ki. Valentin nap alkalmából azt mondtam, hogy bármit kérhet ebédre, én azt főzöm, függetlenül attól, hogy már fent van-e a honlapomon vagy még nincs. A kérése zöldborsóleves, egyszerű rántott hús és sült krumpli volt. Megkapta. Itt a bizonyíték. Jobban örült neki, mint bármelyik különleges ételemnek. Lehet, hogy gyakrabban kellene neki főzni és nem a honlapomnak?

Csokis-meggyes és barackos-túrós rétes

Azt hiszem kevés magyar mondja azt, hogy nem szereti a rétest. A készen kapható réteslapok miatt a legegyszerűbb sütemények kategóriájába került, hiszen csak a töltelékkel van egy kis munka. Nálunk a túrós-almás-meggyes hármas a nyerő. Hogy ne legyen mindig egyforma, valami kis plusz többnyire kerül a töltelékbe. Ezt a rétest még a múlt nyáron készítettem, amikor a meggy és a barack szezonja volt, de mindkettő nagyon finom befőttből is. A rétes kapcsán elgondolkodtam egy kicsit azon, hogy régen, amikor a nagymamám szinte minden héten nyújtott rétest, ugyanazt a 4-5 félét sütötte évtizedeken keresztül. Aztán elkezdtem leírni, hogy milyen réteseket szokott sütni, és meglepődtem, mert 10-re én is emlékszem, és biztos van 1-2, amire nem. Túrós, kapros-túrós, tökös-túrós, mákos, diós, tökös-mákos, meggyes, cseresznyés, darás és valamilyen vaníliás-krémes, de azt nem tudom hogyan készítette. Én inkább a tökös változatokat kihagyom, különben nem számíthatok túl nagy lelkesedésre a családban, így inkább a kedvenc hármast próbálom megújítani. Tovább a recepthez >>>