Linzervirág

Kicsit sűrű napjaim voltak, nem sok időm maradt a számítógépre. Készültek új ételek, de a recepteket megírni már nem maradt időm, így egy régebbit szedtem elő a "Teljesen kész ételek" mappából. Arra sem emlékszem, hogy hol láttam ezt az ötletet, csak arra, hogy külföldi volt. Szeretem azokat a megoldásokat, amiben van valami érdekes. Ezt is annak találtam. Tovább a recepthez >>>

Tárkonyos gomba

Ezt a szószos gombát készítettem a burgonyagombóchoz, és nagyon jól ment hozzá... vagy a gombóc a gombához. Nem vagyunk valami nagy gombakedvelők. Én felnőttként szerettem meg, a párom meg 20 éve még rosszul volt, ha gombát evett. Ezt azóta kinőtte, de a gyerekek meg se kóstolják. Ilyen nagy érdeklődés közepette nem túl gyakori vendég a konyhámban. Tovább a recepthez >>>

Sajtos-rántott burgonyagombóc

A burgonyakrokett vagy burgonyagombóc a kedvenc köretem, és még magában is nagyon szeretem. Frissen az igazi, amikor még ropogós a külseje. Ha már kihűlt és újra kell melegíteni, nem olyan jó. A legfinomabbak azok a darabok, amiket sütés közben kóstolgat az ember, az "elrontott" palacsintához hasonlóan. Abból is az a 2-3 első palacsinta a legfinomabb.:) Holnap felteszem azt is, amihez köretként készítettem. Tovább a recepthez >>>

Epres amerikai palacsinta

Már nem sokáig örülhetünk az eperszezonnak. Csak egyszer sikerült az idén nagyon finom epret venni, de apró volt, így csak fél kg-ot kértem, de olyan finom volt, mint amilyen anyukám kertjében termett valamikor régen. 2 nap múlva visszamentem, és direkt az apróbból kértem 2 kg-ot, de olyan rossz volt, hogy a kukában kötött ki. Úgy látszik az újabb szállítmány máshonnan érkezett. Ehhez a palacsintához a kevésbé finom eper is jó, mert a cukor és a sütés úgyis megváltoztatja az ízét. Tovább a recepthez >>>

Fejtett bableves

Rég volt ilyen jó hétvégém, már ami a főzést illeti, ugyanis csupa olyasmit főztem, ami már fent van az oldalamon. Annyit piszkálódnak, hogy ritkán sütök rántott húst, most megkapták. Mindenki azt, amit a legjobban szeret. Nálunk első számú kedvenc a csirke. Párom rántott csirkecombot kapott, mégpedig egyben, nem külön alsó és felső részt, én a csontos csirkemellet szeretem úgy, hogy a fél mellről levágok egy nagyobb szelet filét, és ami a csonton marad, azt rántom ki, míg a többiek a csont nélküli darabokat részesítik előnyben. Ezt még megtetéztem néhány rántott csirkemájjal is. Mindehhez sült újkrumplit készítettem, füstölt sonka ízű sülkrumpli fűszerrel megszórva, és hozzá uborkasalátát tejföllel, kis pirospaprikával A desszert brownie volt fagyival. Bármilyen különleges ételt is készítek, nem látok annyi elégedett arcot az asztal körül, mint egy ilyen egyszerű ebédnél.
Hogy valami új is felkerüljön az oldalamra, előszedtem egy tavalyi receptet. Lassan úgyis itt van a fejtett bab szezonja. Tovább a recepthez >>>

Görög saláta

A nyári glillezések elengedhetetlen kísérője nálunk a Görög saláta vagy a Sopszka saláta. A fő különbség köztük az olajbogyó, ami miatt én a Sopszkát jobban szeretem, míg a családom többi tagja úgy eszi az olajbogyót, mint én a cseresznyekompótot. A fetasajttól nagyon tartalmassá válik, így még önmagában is finom a nyári nagy melegben. Tovább a recepthez >>>

Húsgombóc chilis-kókuszos mártásban

Valamikor a kókuszt csak édességként tudtam elképzelni, ma meg gyakrabban kerül valamilyen húsos étel alkotóelemeként az asztalunkra. Ezek közül a kedvenceim: a Csirke indiai módon, a Currys-kókuszos csirke, a Kókuszos csirke, a Kókuszos-ananászos karaj és most ez, a legújabb. Egyetlen szépséghibája a kókusznak, hogy a párom nem szereti, ezért nem is eszi meg. Sajnálhatja, mert nagyon finom lett. Egyszerre sós, csípős, édes és persze kókuszízű. Neki currys szósszal készült ugyanez a húsgombóc. Tovább a recepthez >>>

Tejfölös újkrumpli

Minden évben, amikor megjelenik az újkrumpli, kötelező ezt az ételt elkészíteni. Még az első receptek között került fel az oldalamra, így már sokan ismerik, de némelyik ilyen régi recept megérdemli, hogy időnként elővegyem, leporoljam, és azokkal is megismertessem, akik eddig még nem találkoztak vele. A hétvégén megörvendeztettem vele a családot, akik hálásak, ha néha-néha régi ismerős is felbukkan az asztalon. Tovább a recepthez >>>

Káposztás-virslis bagett

Nem egy kimondottan nyári vendégváró étel, de még fűteni kellett, amikor készítettem. Eredetileg bajor kolbásszal terveztem, de bejártam minden környező helyet, ahol vásárolni szoktam, és nem kaptam. Most bezzeg tele vannak vele a pultok. Nem ez az első étel, amit nem fényképeztem le, miután elkészült, ugyanis ha jó a társaság, hajlamos vagyok megfeledkezni róla. Az elmúlt 3 és fél év alatt már nem csak a családom, hanem az állandó vendégeink is hozzászoktak a fényképezőgéphez, és néha ők figyelmeztetnek: "lefényképezted már?" Ennél senki nem szólt. Tovább a recepthez >>>

Narancsszörpös-túrós szelet

Ezt a sütit már nem is emlékszem, hogy mikor készítettem utoljára, de amikor először a kezembe jutott a receptje, már több mint 10 évvel ezelőtt, nagyon sokszor szerepelt az étlapunkon, és nem csak narancsszörppel. Mivel számtalan helyen megtalálható már a neten, ezért nem is terveztem, hogy nálam is meglegyen. Hogy mégis megsütöttem, az Rékának köszönhető, aki kíváncsi volt arra, hogy én hogyan készítem, mert egy jó ideje csak az én receptjeimet próbálgatja. Ki tud egy ilyen kedves kérésnek ellenállni? Én nem. Elővettem azt a bizonyos, 20 évvel ezelőtti határidő naplót, amibe azóta is írogatom a kedvenc receptjeimet, és megnéztem mi alapján készítettem éveken keresztül ezt a sütit. Akkor még nem hívták Mirinda szeletnek, Fanta sütinek, Üdítős szeletnek, meg még ki tudja, hogy azóta milyen nevet nem adtak neki, a könyvemben egyszerűen csak Narancsszörpös-túrós torta néven szerepel. Az elsőket én is tortaformában sütöttem, később meg tepsiben, így lett belőle szelet. Még mindig nagyon finom.

Tovább a recepthez >>>

Dobostorta

Ha valamelyik családtagomnak valamilyen tortás ünnepe van (születésnap, névnap), akkor vagy meglepetésnek szánom, vagy megkérdezem, hogy milyen tortát szeretne. Az utóbbi a ritkább, mert majdnem mindig akad egy torta, amit ki szeretnék próbálni, akár én találom ki, akár valahol láttam, és nincs olyan sok lehetőségem a próbálgatásra. Ha megkérdezem, akkor vagy olyat kérnek, aminek a receptje már fent van az oldalamon, vagy valami olyasmit, amit biztos nem készítenék magamtól. Ez a torta is egy megkérdezés következménye, párom ugyanis Dobostortát kért. Miért pont Dobostortát? Talán egyszer készítettem, de annak is van már 20 éve. Nekem még soha nem jutott eszembe, hogy egy cukrászdában Dobostortát vegyek, hiszen ott sorakoznak mellette a finomabbnál finomabb csupakrém csodák. Na, jó, a teteje még elmegy, de csupa piskóta az egész, száraz, nem is érezni benne a krémet, ami vajas is, tömény is...mi ebben a jó? Aztán megváltozott a véleményem, ugyanis rájöttem, hogy az egyik legfinomabb krém, és csak azért tűnik kevésnek, mert sok vékony rétegből áll. Ha összeraknám külön a tésztát és közte a krémes sorokat, semmivel sem lenne más a formája, és az aránya, mint általában a tortáknak. A krémje ugyan vajas, de tele van csokival, tojáskrémmel, és annyira jól kiegészíti a piskótát, hogy nem is tudom mit ettem eddig Dobostorta gyanánt, hogy ilyen negatív emlékek törtek elő belőlem a neve hallatán is. Párom többször próbálkozott már vele, eddig nem sok sikerrel, de most bármikor kérhet, szívesen elkészítem, mert már én is szeretem.:) Tovább a recepthez >>>

Zöldborsós csirkeragu

Közeledik a borsószezon. Ilyenkor több borsót eszünk, mint az év során bármikor. Ezt mirelitből készítettem, mert még nem volt friss. Kicsit több borsóval készítve akár 2 az 1-ben zöldborsófőzeléknek is nevezhettem volna, hiszen egyszerre készült a borsó és a húsfeltét is, de így csak egy finom ragu lett, amit körettel ettünk. Tovább a recepthez >>>