JellyPages.com

2010. február 28., vasárnap

Banános joghurt

Nálunk a fiam nagy fogyasztója a gyümölcsjoghurtoknak, így elsősorban nála aratott nagy sikert. Máskor is szoktam gyümölcsöt joghurttal összekeverni, de eddig hiányzott belőle ez a krémes állag, ami most ezzel a főzés nélküli vaníliás krémmel megvalósult, ráadásul a vanília és a banán is egy jó ízpárosítás. Már várom a friss nyári gyümölcsöket, kezdve az eperrel. Tovább a recepthez >>>

2010. február 24., szerda

Tejfölös-áfonyás pite

A fázisfotózásnak is van hátránya, mert ha új receptet készítek, akkor az elképzelésem szerint haladok, közben készítem a képeket, és egyáltalán nem biztos, hogy a végeredmény is olyan lesz, mint amilyennek a lelki szemeimmel látom, bár többnyire azért bejön. Ha csak ezt a képet tenném fel a recepthez, akkor egyszerű dolgom lenne, mert csak a szöveget alakítanám a végeredményhez. Az elképzelésem szerint - a kétféle krémet - a zebrasüti elvén, felváltva öntöttem a tésztára, csak azzal nem számoltam, hogy túl híg ahhoz, hogy a csíkok megmaradjanak, és a fajsúlya szerint fog elválni a két réteg. Úgy gondoltam, hogy az aszalt áfonya majd sülés közben belesüllyed a lágy krémbe, de ő nem úgy gondolta, és a tetején maradt. E szerint jobb lett volna belekeverni. Az már mellékes, és nem került a képek közé, hogy a mennyiséget sem találtam el, és sok megmaradt a kétféle krémből, ami persze nem veszett kárba, mert beleraktam egy bögrébe és betettem a mikróba pár percre, a fiam nagy örömére. Természetesen a receptet már a tapasztalatok alapján írtam meg, így legközelebb már nekem is sokkal egyszerűbb lesz elkészíteni. Ha nem lenne még rengeteg ötlet és kipróbálatlan recept a tarsolyomban, akkor most megsütném újra, de több a tervem, mint a lehetőségem. Egyébként mindenkinek nagyon ízlett. Tovább a recepthez >>>

2010. február 22., hétfő

Májrizs

Régebben, amikor naponta főztem, mert jóval több volt a szabadidőm, sokszor okozott gondot, hogy milyen levest főzzek. Van néhány kedvencünk, de nem lehet minden héten gulyáslevest, borsólevest, meg ilyesmiket főzni, meg különben sem voltam soha nagy levesevő (ehhez képest közelít a 80-hoz a leveseim száma, ezt se gondoltam volna). Gyakran készítettem leveskockából húslevest, de mindig igyekeztem valamilyen levesbetéttel feldobni. A tészta volt a legritkább, pedig az mindig kéznél volt. Szinte kerestem az érdekes levesbetéteket. Ez a Májrizs nem egy különleges betét, de a májgombóc mellett nagyon a háttérbe szorult, pedig finom és érdekes. Még a Horváth Ilona szakácskönyvéből készítettem először, és jó hosszú időre feledésbe merült, aztán pár hete maradt néhány szelet sertésmáj, amit végül nem paníroztam be rántott májnak, és szerencsére eszembe jutott ez a rég elfeledett recept. A fiúktól is jó osztályzatot kapott. Tovább a recepthez >>>

2010. február 21., vasárnap

"Receptforduló"

Nem évforduló, csak "receptforduló", mégis egy kis megemlékezést érdemel, ha egy újabb kerek számhoz érek. Most van a 7. kerek szám.:)
Úgy gondoltam, hogy ez a Madártejes torta méltó arra, hogy a 700. recept legyen az oldalamon.
Ezt írtam a recept elé:

"Ez a 700. recept az oldalamon. Kivétel nélkül mind elkészítettem, több mint 6 ezer képpel együtt, nem egészen 3 és fél év alatt. Köszönöm a családomnak, hogy minden új kísérletezésemet megadóan tűrik, és azt is, hogy a kedvenc ételeik csak nagyon ritkán kerülnek az asztalra. Ígérem, hogy az 1000. recept után elsősorban nem a honlapomnak, hanem nekik fogok főzni."


Valahogy úgy gondolom, hogy egy 1000 receptből álló "szakácskönyv" már elég jelentős ahhoz, hogy ne csak az új recept reményében kattintsanak az oldalra. 1000 recept mégsem olyan sok, mert a legtöbb receptgyűjtő oldal a sokszorosával büszkélkedhet, már amennyire büszke lehet valaki arra, hogy ügyesen bánik a Ctrl+C és Ctrl+V gombokkal.:)

2010. február 20., szombat

Madártejes torta

Vannak olyan receptek, amibe az ember gyakran beleütközik a neten, és sokáig csak tervezgeti, hogy egyszer elkészíti. Én így voltam a Madártej szelettel. Mindig igyekeztem egy-egy recept forrását megadni, amennyiben tudtam, hogy honnan származik, de amióta beindult a képlopások elleni küzdelem a blogosok körében, azóta még jobban figyelek erre, pedig olyan képet még soha nem tettem fel az oldalamra, amit nem én készítettem. Érdekes ez a recept, mert nagyon sok helyen megtalálható, de senki nem hivatkozik semmilyen forrásra. Igyekeztem megkeresni az első megjelenését az Interneten, de ahhoz sokkal több időre és türelemre lett volna szükség, márpedig az idővel kicsit hadilábon állok. Végül a legkorábbi receptet a Hoxán találtam meg, 2007. február 25-én töltötte fel juditkoller. Bárhonnan is vette a receptet, jó ötlet volt megosztani másokkal. Tovább a recepthez >>>

2010. február 17., szerda

Kókusztejes csirke


Amikor először kóstoltam friss kókusztejet Indiában, még valamikor az időszámításunk előtt, nagy csalódás volt. Én valamilyen hófehér, sűrű, édes, nagyon kókuszízű italt vártam, és nem egészen azt kaptam. Úton-útfélen árusították a friss, cikkekre vágott, hófehér kókuszdiót, ami a kókuszreszelékhez szokott ízlésemnek nagyon tetszett, de a kókusztej nagy csalódás volt. A fiam 2 éve elvégzett egy mixersulit, és egész nyáron koktélokat gyártott. Annyi kókuszszirup kellett neki, hogy jobbnak láttam megvenni a kókusztejport és magam készíteni, mert a készen vett szirup nem éppen olcsó. Azóta minden ehhez hasonló ételt poros kókusztejjel készítettem, kivéve most, mert már nagyon régóta árválkodott a kamrapolcon egy dobozos. Nagyon jól sikerült. Tovább a recepthez >>>

2010. február 15., hétfő

Hagymakrémes krumpli

Ennek a köretnek elsősorban a fiam örült nagyon, mert imádja a hagymás ételeket. Az apja annyira nem lelkesedett érte, mert szerinte mostanában túl sok volt a hagymás étel. Ez a túl sok, a múlt heti hagymás tört krumpli és ez a köret volt. Több, mint 30 év után most kellett megtudnom, hogy nem különösebben rajong a hagymás ételekért. Tovább a recepthez >>>

Lelkifurdalásom volt, hogy megfosztom attól a családias, biztonságos érzéstől, amit a vasárnapi húsleves-rántott hús állandósága jelentene, ami helyett én az állandó konyhai kísérletezéseimnek teszem ki. Valentin nap alkalmából azt mondtam, hogy bármit kérhet ebédre, én azt főzöm, függetlenül attól, hogy már fent van-e a honlapomon vagy még nincs. A kérése zöldborsóleves, egyszerű rántott hús és sült krumpli volt. Megkapta. Itt a bizonyíték. Jobban örült neki, mint bármelyik különleges ételemnek. Lehet, hogy gyakrabban kellene neki főzni és nem a honlapomnak?


2010. február 14., vasárnap

Csokis-meggyes és barackos-túrós rétes

Azt hiszem kevés magyar mondja azt, hogy nem szereti a rétest. A készen kapható réteslapok miatt a legegyszerűbb sütemények kategóriájába került, hiszen csak a töltelékkel van egy kis munka. Nálunk a túrós-almás-meggyes hármas a nyerő. Hogy ne legyen mindig egyforma, valami kis plusz többnyire kerül a töltelékbe. Ezt a rétest még a múlt nyáron készítettem, amikor a meggy és a barack szezonja volt, de mindkettő nagyon finom befőttből is. A rétes kapcsán elgondolkodtam egy kicsit azon, hogy régen, amikor a nagymamám szinte minden héten nyújtott rétest, ugyanazt a 4-5 félét sütötte évtizedeken keresztül. Aztán elkezdtem leírni, hogy milyen réteseket szokott sütni, és meglepődtem, mert 10-re én is emlékszem, és biztos van 1-2, amire nem. Túrós, kapros-túrós, tökös-túrós, mákos, diós, tökös-mákos, meggyes, cseresznyés, darás és valamilyen vaníliás-krémes, de azt nem tudom hogyan készítette. Én inkább a tökös változatokat kihagyom, különben nem számíthatok túl nagy lelkesedésre a családban, így inkább a kedvenc hármast próbálom megújítani. Tovább a recepthez >>>

2010. február 11., csütörtök

Csirkenyárs kukoricakabátban

Ez lett a maradék tésztából. Nagyon finom, fűszeres a bunda, és egy kicsit ropogós a kukoricadarától, a csirke meg omlós a viszonylag vastag bunda alatt. Nekünk nagyon bejött. Tovább a recepthez >>>

2010. február 10., szerda

Almás és mákos rakottas

Hasonló mákos rakottas már készült régebben is, de az almás változat új. Fele-fele arányban készítettem, hogy ha az almás annyira nem jönne be a fiúknak, azért legyen mit enni. Ha tudom, hogy ilyen jól sikerül, az egész lehetett volna csak almás. Ritkán ismétlem a recepteket amióta a honlapomnak főzök (gyakran ér ez a vád itthon), hisz mindig újabb és újabb ötletekkel kell előállni, de ezt hamarosan ismételni fogom. Tovább a recepthez >>>

2010. február 8., hétfő

Sajtos perec

A szalakálit mostanában nem olyan gyakran használjuk, mint régen. Nagymamám szinte alig használt sütőport, csak ezt. Gyakran elüldözött az illata a konyhából, mert szörnyű az ammónia szaga, de mire kihűl a sütemény, már nem marad ebből az illatból semmi. Mellékíze sincs, mint a sütőpornak. Ezt a receptet a kolléganőmtől kaptam, miután a karácsonyi összejövetelre hozott ilyen perecet, és annyira finom, ropogós és friss volt még másnap is, hogy mindenképpen ki kellett próbálnom. Tovább a recepthez >>>

2010. február 6., szombat

Túróbundában sült banán

Egyszerű, gyors, igaz nem diétás, és még olajszag is terjeng utána, de megéri, mert finom. Ma ebédre készült. Szerintem elég csak porcukorral megszórni, mert így jobban érvényesül a sült banán íze, de a gyerekek kipróbálták vanília fagyival is. Frissen sütve az igazi,ezért forrón ettük, és tényleg jó volt hozzá a hideg fagyi. Tovább a recepthez >>>

2010. február 5., péntek

Töltött tojással töltött karaj

A rántott hús, bármilyen formában, az egyik legnépszerűbb étel nálunk. Mivel nem kerül túl gyakran az asztalra, ezért nem is tudjuk megunni. Soha sem egyforma, mert vagy a panírban vagy a húsban mindig van valami extra. Tovább a recepthez >>>

2010. február 4., csütörtök

Sárgarépás rizs

Egy eszerű kis változtatással az unalmas rizsből egy nagyon finom, a legtöbb húsételhez jól passzoló köretet lehet készíteni. A sárgarépához való vonzódásom még viszonylag friss, így további sárgarépás ételek megjelenésére lehet számítani a családi étlapon.:) Be kell hoznom néhány évtizednyi elmaradást.:) Tovább a recepthez >>>

2010. január 31., vasárnap

Dagasztásmentes kenyér

Már több mint 20 éve sütök kenyeret, de az elmúlt években egyre ritkábban. Amióta 2 évvel ezelőtt megvettem a 2. kenyérsütő gépemet, azóta szinte alig. Kenyeret se sokat veszünk, inkább a szeletelt toastkenyereket részesítjük előnyben, mert abból mindig van a mélyhűtőben, és még fagyott állapotban is lehet belőle, sőt még csak úgy igazán, belül puha, kívül ropogós pirítóst készíteni. Igyekszünk minél kevesebb kenyeret enni, szinte csak akkor veszünk, amikor olyasmit főzök, amihez az igazi friss kenyér elengedhetetlen. A Dagasztásmentes kenyér receptjével már nagyon régen találkoztam először, de valahogy nem éreztem késztetés arra, hogy kipróbáljam. Dolce vita blogjában mostanában megjelent ez a csodálatos kenyér, és most figyelmesebben olvastam el a receptet. Egyből szimpatikus lett a nagyon kevés élesztő, a kevés hozzávaló (se cukor, se zsiradék, se sikér...) Ez a kenyér fantasztikus. Tegnap este eszembe jutott, hogy akartam egy ilyen kenyeret sütni, 5 perc alatt elkészítettem a tésztát, aztán ma reggel elmentünk bevásárló kőrútra, mire újra itthon voltam, már 15 órája várakozott a tészta. Semmi baja nem volt. A sütése is egyszerű, a végeredmény meg fantasztikus. Ha az utolsó 10 percben nem hívnak telefonon és nem feledkezem meg arról, hogy a kenyeret mindjárt ki kell venni a sütőből, akkor nem sült volna meg nagyon a teteje, de így is nagyon finom volt. Tovább a recepthez >>>

2010. január 30., szombat

Mandulahabos kuglóf

Ezt a kuglófot már jó régen készítettem. A barátainkat látogattuk meg, és ezt a kuglófot vittem magammal reggelire. Finom volt, jól is nézett ki, de túl tömörnek és nehéznek találtam. Már többször majdnem feltettem az oldalamra, de nem szívesen teszek fel olyan receptet, amit nem találok elég jónak. A napokban újra megsütöttem, változtatva valamennyit az eredeti recepten, és nagyon jó lett. Most már merem ajánlani másoknak is. Továbbb a recepthez >>>

2010. január 27., szerda

Burgonyapelyhes lángos

Van egy német (volt NDK-s) barátunk, aki 2 dolgot soha nem hagyott volna ki, amikor Magyarországon nyaralt, az egyik a piaci hamburger, amit puffancsban árultak megtömve hagymával és csalamádéval, meg a lángost. Ezért a hamburgerért nem különösebben lelkesedtem, de a lángosért igen. Ritkán készítek, mert eteti magát, főleg ahogy mi esszük, sok tejföllel és sajttal vagy pizzakrémmel és sajttal, és nehéz kontrollálni a mennyiséget, aztán hónapokig rá se tudunk nézni. Ezért szeretem a piaci lángost, mert abból csak egyet vesz az ember - többnyire - így nem lehet hosszú időre megunni. Időnként azért rászánom magam a lángossütésre, de egyre ritkábban van rá igény a családban és a gyerekek is kinőttek abból a korból, amikor a haverokkal és a barátokkal volt tele a lakás, és bármi jöhetett (lángos, melegszendvics, palacsinta, gofri), csak finom legyen és sok.:( Tovább a recepthez >>>

2010. január 26., kedd

Erdélyi leves

Még pénteken kaptam az egyperces hírlevéllel a receptet. Jókor jött,mert úgyis szerettem volna valamilyen tartalmasabb levest főzni a forgácsfánkhoz. Kicsit furcsának hangzott a zöldborsó a savanyú káposztával együtt, de bevállalos vagyok és nem csalódtam. Ilyen volt a Körtés spenótleves is, amit a Vacsoracsatában láttam és annyira fura volt, hogy ki kellett próbálnom, és az is nagyon ízlett.
Ezzel a recepttel csak egy baj volt, hogy nem írt pontos mennyiségeket, csak néhány hozzávalónál. Se a zöldborsó, se a zöldség mennyiségét nem írta meg, ellenben a 10 dkg rizs túl sok volt benne, mert mire elkészült, szinte az összes levet felszívta, és ez leves lenne, vagy mi. A receptet módosítottam, a zöldségeket kimértem és így már merem ajánlani, mert amúgy meg nagyon finom. Tovább a recepthez >>>

2010. január 22., péntek

Marcipános-csokis muffin

Karácsonyra készítettem egy nagy adag házi marcipánt, amiből maradt egy méretes darab. Egy részéből ezt a muffint sütöttem, és még mindig van egy darab. Soha nem gondoltam volna, hogy a marcipánt is meg lehet unni. Tovább a recepthez >>>

2010. január 21., csütörtök

Zöldséges rizs magyarosan




Ez sem egy mai recept, épp ideje volt előszedni a számítógép mélyéről, úgyis sokan kezdték az évet fogyókúrával, sokan pont a 90 napossal, így jól jöhet a keményítő napra. Tovább a recepthez >>>







2010. január 19., kedd

Fordított rántott hús


Nem tudom ki hogy van vele, de én a gépemben sok olyan receptet őrzök (kb. 50-et), amelyek még nem kerültek fel az oldalamra. Többsége teljesen kész, vagyis együtt van a recept a képekkel. Van néhány olyan, amelyikhez elkészültek a képek, de nem írtam meg azonnal a receptet, és később elfelejtettem a mennyiségeket, ha fejből készítettem, vagy elkevertem valahová a receptet, ha nem saját ötlet volt. Vannak olyanok is, amelyeket végig fényképeztem sütés-főzés közben, de pont a kész ételről nem készült fotó valamilyen okból (pl. vendégeknek készült és a nagy fennforgás közepette csak a romok láttán jutott eszembe, hogy lemaradt a fényképezés), de akad olyan is, hogy fényképeztem közben, de a receptírásnál korrigáltam a recept hiányosságait és így a szöveg egyáltalán nincs szinkronban a képekkel. Ahogy bővül a választék, egyre gyakrabban fordul elő, hogy ugyanazt az ételt másodszor is elkészítem, mert nem mindig emlékszem arra, hogy már rég fent van az oldalon. Sokszor azért maradnak a gépemben a régebbi receptek, mert közben aktuálisabb lesz az, amit épp készítettem az alapanyag szezonja miatt, vagy nagyon jól sikerül és minél előbb látni szeretném az oldalon. Mostantól több ilyen régebbi receptet is előszedek. Talán valamivel gyengébbek a képek (nem mintha a mostaniak sokkal jobban lennének), de a tartalma a lényeg úgyis. Tovább a recepthez >>>

2010. január 17., vasárnap

Kreatív blogger


Nem olyan régen ezt a díjat megkaptam Edotól, de nem itt, hanem a honlapomon. Mivel ez a képecske egyszer már körbejárt a blogvilágban, így nem is olvastam el alaposan a leírást, hiszen egyszer már megkaptam, sőt továbbítottam is. Csak most tűnt fel, hogy ennek mások a szabályai. Most újra megkaptam Pixie Pietől.

A szabályok:

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, akitől kaptam- (megköszöntem)

2. A logót ki kell tennem a blogomba – (kitettem)

3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam – (belinkeltem)

4. Írni kell magamról 7 dolgot-(írtam)

5. Tovább kell adnom a kitüntetést 7 blogtársamnak

Körülnéztem és már mindenki megkapta, akinek én is adtam volna, ezért most kivételesen nem küldöm tovább senkinek.

És most írok magamról 7 dolgot.

  1. Grafomániás vagyok, na jó, nem nagyon csak kicsit.
  2. Ha most állnék pályaválasztás előtt, nagy bajban lennék, mert annyi minden érdekel, hogy el se tudnám dönteni, hogy hová adjam be a jelentkezési lapomat.
  3. A világ legfinnyásabb gyereke voltam és még ma sem tudok megenni bizonyos ételeket: a legtöbb húst (kivéve a csirkét, a pulykát, a sertést, a marhát,) a tengeri herkentyűket, a máj kivételével a belsőségeket, a nyers húst (tatárbifsztek), a halászlevet, a zellert, hogy csak a legdurvábbakat említsem. (Utóbbit azért belefőzöm az ételbe.) Némelyiket valamilyen gyerekkori előítéletből, némelyiket az íze miatt. Nem tudok abból az állatból enni, amelyiket élve is láttam. Képtelen lennék egy csirke nyakát elvágni.
  4. 13 évesen készítettem az első önálló ételt, és azóta töretlen a konyha iránti szeretetem. Teljesen mindegy, hogy sütésről vagy főzésről van szó. Régebben mindig a vendégeken próbáltam ki az új recepteket és eszembe se jutott, hogy elronthatom, legfeljebb más lett a neve. Most a családom a „szenvedő” alany.
  5. Akkor olvasom a legtöbb szakácskönyvet és receptet, amikor fogyókúrázom. Ilyenkor szinte érzem is az étel ízét, és látom a kész ételt a lelki szemeim előtt a leírás alapján. A legtöbb jó és általam kipróbált receptre ilyenkor szoktam rátalálni, vagy egy ételt kitalálni.
  6. Szeretek minden konyhai kütyüt, elektromos berendezést. Ha valami újdonságok látok, addig sóvárgok utána, míg meg nem szereztem. Egy kedves ismerősünk egyszer régen azt mondta: „Aliznak bármit vehettek, a lényeg, hogy be lehessen dugni a 220-ba.” Igaza volt.:)
  7. Minden érdekel, amihez kézügyesség kell, minden technikát kipróbálnék. Ha férfi lennék, szerintem folyton barkácsolnék, mivel nő vagyok, így inkább a varrógépet részesítem előnyben, de legújabban könyvet is kötök, és alig van olyan kézimunka, amit ne próbáltam volna már ki.

Fehércsoki ajánló


Nem akarom reklámozni a Tescot, de most kivételt teszek, ugyanis többször felmerült az a kérdés, hogy milyen fehércsokit érdemes használni. Én már többfélét kipróbáltam, volt amelyik a helyett, hogy megolvadt volna a micróban, szép barnára sült, volt amelyik szépen olvadt, de nem volt jó íze, amelyik meg minden szempontból megfelelt volna, az nagyon drága volt. Régebben már felfedeztem a Tesco 200 gr-os fehércsokiját, ami minden szempontból jó volt, de néhány hónapja majdnem duplájára emelték az árát. Most a képen szereplő csoki kapható akciósan. Először csak 2 táblát vettem belőle, itthon kipróbáltam és visszamentem egy nagyobb mennyiségért. Nagyon jól olvad, az íze is jó, az ára meg nagyon kedvező. 100 gr-os és 119.-Ft. Én a pesterzsébetibe járok, de gondolom a többiben is van. Van egy terület, a bejárattal szemben, ahová a heti akciós termékeket rakják, és itt van egy egész polcsor, ahová 30 %-os táblákat tettek. (Más is van ott, amit érdemes kipróbálni.) Ezt a csokit csak ott láttam, az édességek között nem, vagy csak nem voltam elég figyelmes. Nem tudom meddig tart az akció, de először már majdnem egy hete vettem, legutóbb tegnap, az akcióváltás meg pénteken szokott lenni.

2010. január 13., szerda

Különleges ebéd

Máshogy működik annak az agya, akinek főzős honlapja van vagy gasztroblogot ír?? Az enyém lehet, hogy igen, és ehhez már 3 év is elég volt.
Nem olyan régen történt, hogy egy új ételt fedeztem fel.:) Hétköznap a munkahelyemre rendelem az ebédet különféle ételszállító cégektől. (Már majdnem mindet kipróbáltam.) A porta környékén van egy kis asztal, amire leteszik az ételeket, és onnan lehet elvinni. A főnökömnek is szoktam rendelni, így dél körül lementem érte, amit egy szatyorba tettek a főnök ebédjével együtt. Nézem a liftben, hogy mit kaptunk. Az egyik juhtúróval töltött csirke rántva, jázminrizzsel. Gondoltam, hogy ez a főnöké lesz, mert a juhtúróval annyira nem vagyok haver. A másik majoránnás tökfőzelék fasírttal. Ekkor kezdtem irigyelni a főnököt. Majorannás? Nem kapros? Megmelegítem, elkezdtem enni…hmmmm…ez egész érdekes. Kissé darabos volt, de az jutott az eszembe, hogy nem reszelték a tököt, hanem kockára vágták. Ekkor felfedeztem benne krumpli darabkákat. Egyből előjött a receptkipróbáló vénám, már láttam a lelki szemeim előtt a honlapomon a különleges majoránnás krumplis tökfőzelék receptjét. Igazi különlegesség lesz.:) Az is eszembe jutott, hogy a sógornőmnek is megírom (aki nagy főzelékes), ilyet még biztos nem főzött. Hmm… ez egész érdekes, sőt, finom. Igaz, hogy nem volt tök íze, mert a majoránna dominált benne, de a töknek amúgy sincs markáns saját íze. De, jó!!! Egy új, különleges recept!:) Még az is átfutott az agyamon, hogy majd forrásként megjelölöm az ételszállító céget, de azért ekkora reklámot nem csinálok nekik…ingyen…majd azt írom, hogy egy ételszállító cég kínálatából való. Aztán megnéztem a doboz tetejét, mielőtt kidobtam, és az volt ráírva, hogy „Majoránnás krumplifőzelék, fasírozottal”. Én hülye! Látszik, hogy máshogy jár az agyam, mint egy átlagos embernek, mert nekem még a majoránnás krumplis tökfőzelék sem tűnt furának, elhittem, és csak követendő érdekességet láttam benne. Az agyam ráállt a tökfőzelékre, és fel se tűnt, hogy egy teljesen hétköznapi krumplifőzeléket ettem.:) Azóta is izgatja a fantáziámat a krumplis-majoránnás tökfőzelék.:)

2010. január 12., kedd

Mákos palacsinta rumos szilvaöntettel

Egy újabb mákos finomság. Nem, nem azért, mert annyira megszerettem, hanem szabadulok a maradékoktól. Most éppen a bejgliből kimaradt darált mákot akartam hasznosítani. Ezt a receptet már régen kinyomtattam a receptbazár oldaláról (csak azért nem linkelem be, mert haragszom rajuk, ugyanis több receptemet lenyúlták már úgy, hogy még egy kis zárójelben sem jegyezték meg, hogy tőlem származik, de én rendes vagyok és legalább ideírom az oldal nevét). Először néhány évvel ezelőtt Nyíregyházán egy wellness szállodában ettünk ilyen palacsintát és akkor nagyon ízlett. Nemrég újra jártunk ott, de eltűnt az étlapról. Nagy kár, mert igazán finom. Kicsit tömény, éppen ezért két palacsinta szerintem elég fejenként. Palacsintasütésnél azért számoljunk az "elrontott" példányokkal, meg a minőség ellenőrzése miatt fellépő veszteséggel . Nálunk még a kutyus azonnaléhenhalok tekintetével is számolni kell. Tovább a recepthez >>>

2010. január 10., vasárnap

Húsgombócok tejfölös mártásban


Ez a recept a DPG (Drótpostagalamb) receptgyűjteményéből származik. Akik régóta jelen vannak az Interneten, azok biztosan jól ismerik. (Még én is küldözgettem be recepteket 8-10 évvel ezelőtt.) Mivel az arányok nem voltak pontosak és a húsmassza túl híg lett, körülnéztem a neten, hogy mások is elkészítették-e, és mennyiben módosították a receptet. Találtam párat, de csak egyetlen blogban tett valaki megjegyzést arra, hogy nem lehet az eredeti arányokkal gombócot formázni a húsmasszából. A többiek ki se próbálták, úgy közölték a receptet. Módosítottam az arányokon és remélem, hogy aki kipróbálja, nem bánja meg, mert az egyszerűsége ellenére is egy nagyon finom étel. Tovább a recepthez >>>

2010. január 9., szombat

Mandarinos mákos rolád

Nemrég a Mákos túrótorta annyira ízlett, hogy már volt ismétlés is belőle, és azóta jobban megakad a szemem a mákos recepteken is. Egy nagyon régi Kukta került a kezembe, amiben ez a süti is szerepelt, és mint újdonsült mákkedvelő egyből megakadt rajta a szemem. Az évvégi ünnepek jó alkalmat adtak a próbára, amit a vendégeink is nagyon pozitívan értékeltek. Ez a mákos piskóta légiesen könnyű és finom, nem is gondoltam volna. A habos túrókrém szintén az, így jól kiegészítik egymást. Tovább a recepthez >>>

2010. január 6., szerda

Virtuális étlap

Még a karácsony előtti zűrös, készülődős napok egyikén invitált Liza erre a játékra, de egyszerűen nem volt rá elég időm. Még az első felindulásomban elkezdtem az ételek címét linkkel együtt kimásolni a honlapomról, és még az édességeknél sem tartottam, amikor már legalább 60 receptet kigyűjtöttem. Rájöttem, hogy képtelen vagyok így kutyafuttában válogatni, ezért félretettem az egészet, hogy nyugodtabb körülmények között folytassam. Sokszori szűrés után ezeket sikerült kiválasztanom a 678 receptből. Ennél kevesebbet nem tudtam kiválogatni, mert ezek közül bármelyiket ki kellene hagynom, az már fájna.:)

Levesek, előételek

Csirke vajas tésztában

Gyümölcsleves túrós galuskával

Metélőhagymás kukorica krémleves

Norvég királyi leves

Tárkonyos raguleves

Húsételek

Csirke indiai módon

Fokhagymás sült lapocka

Hentesborda

Húsgombóc currymártásban

Kókuszos-ananászos karaj

Különleges töltött borda

Pezsgőmártásos csirke

Pilisi ragu

Rozmaringos-narancsos csirke

Tanduri csirke

Tepsis diós hús

Köretek

Ázsiai burgonya

Palaó rizs

Rozmaringos krumpli

Zöldséges-mogyorós rizs

Saláták

"Fehérjebomba" saláta

Kukoricás chilis babsaláta

Majonézes-virslis lencsesaláta

Mogyorós burgonyasaláta

Édességek

Almahabos süti Aliz módra

Emeletes élvezet

Krémes meglepetés

Különleges meggyes pite

Mákos túrótorta

Mennyei eledel

Pezsgőhab-torta

Sült túrógombóc

Verdens beste

Sós vendégvárók

Sajtkrémmel töltött pogácsa

Spenótos pogácsa


Már nagyon sokan elkészítették a saját étlapjukat, de én még kiváncsi lennek Gesztenye, Edo és Gyöngyi étlapjára is.