Macaron

Még sok-sok éve, amikor még nem volt ilyen divatos és felkapott sütemény nálunk a macaron, egyszer kipróbáltam. Nem sikerült szép talpas kis sütiket készítenem, sőt még csak nem is voltam oda érte, pedig a forma ellenére benne volt az anyag, tehát ízre jó volt, de úgy gondoltam, hogy ezt is kipróbáltam, másban több sikerélményem lehet. Aztán jött ez a „macaronőrület”, hogy a neten mindenki macaront sütött. Tele jobbnál jobb leírásokkal, így újra megpróbáltam. Ismét nem lett túl jó. Úgy döntöttem, hogy többször nem próbálom, annyit nem ér az egész, aztán tavaly karácsonyra a lányomtól kaptam egy macaronkészítő szettet. Szilikonos sütőlapot, kinyomót, és a netről összeválogatott, szépen kinyomtatott, összefűzött macaron receptválogatást. Illett kipróbálnom, választottam is egy olyan receptet, amiben a forró cukorsziruppal kell felverni a tojásfehérjét, de nem lett jó. Persze a gyerekek nagyon örültek neki. „Nem baj, ha nem olyan szép, anyu, finom ez így is, csak sok legyen belőle!”, de kissé elment a kedvem tőle, meg erősen csökkentette a lelkesedésemet a mandula húzós ára is. Aztán elolvastam Gesztenye leírását, és gondoltam, utoljára kipróbálom, de ha most sem lesz olyan, mint kellene, akkor több időt nem pazarolok rá, ugyanis még van 4-500 kipróbálatlan egyéb süti receptem. És sikerült. Köszönöm Gesztenye.:)

Tovább a recepthez>>>