Indiai étteremben jártam

Akik ismernek, azok tudják, hogy elkötelezett híve vagyok az indiai konyhának. Az elmúlt években a legtöbb budapesti indiai étteremet kipróbáltam. Pár nappal ezelőtt jártam a Curry Center nevű indiai gyorsétteremben, és csak pozitívan tudok nyilatkozni róla. Az étterem már tavaly nyitott, de én csak most értesültem róla, így frissek az élményeim.

Az étterem Budapesten a XI. kerületben van a Villányi út 6 szám alatt. Gyakorlatilag a Móricz Zsigmond körtéren található a 61-es villamos végállomásánál.

Az étterem nagyon kulturált és tiszta, a tulajdonosok és a személyzet nagyon kedves. A képen Sarika, az üzlet tulajdonosa és a férje látható. Mivel ők régi ismerőseink, csak eddig nem tudtuk, hogy éttermet nyitottak, így egy kicsit többet láthattunk belőle, mint egy átlagos vendég. Az indiai szakács 3 hónapja érkezett Magyarországra, és azóta az ételek még finomabbak lettek, a vendégek visszajelzései szerint.

Amire mindig is kíváncsi voltam, az a bizonyos tandori kemence, amiben a kedvenc indiai ételem, a tandori csirke és a nan (lepénykenyér) készül. Ezt most közelről is megnézhettem, és utána el is fogyaszthattam.

 A szakács ügyesen kilapította, nyújtotta a tésztát,...

... majd egy textillel bevont párnára tette, és a 400 °C-os kemence belső oldalára tapasztotta.

 Rövid idő alatt hólyagosasodni kezdett, majd a barnás foltok mutatták is, hogy elkészült.

 Két piszkavas segítségével kivette, majd igény szerint vajjal, fokhagymával kente meg.

 Nagyon-nagyon finom. Sajnos a képen nem látszanak a lángok és ahogy vörösen izzottak a kövek.

Néhány étel a választékból.

Többféle étel is megkóstoltunk a párommal együtt. Először kaptunk egy kis ízelítőt az előételekből.

Ami a tányérra került az a Samosa, ami zöldségekkel töltött  fűszeres sült tészta, és Zöldséges- és csirkés Pakora, ami nem más, mint csirkefalatok és zöldségek csicseriborsólisztből készült bundában sütve. Mindehhez a kedvencemet, a mentaszószt kaptuk mártogatni.

A sokféle étel közül a párom egy Vindaloo bárányt választott, ami egy csípős, hagymás, paradicsomos bárányhús, hozzá 2 féle Basmati rizzsel és természetesen nannal.

Én meg a Vajas (tejszínes) csirkét, ami egy tejszínes, paradicsomos csirke. Ez az az étel, amelyet eddig minden indiai étteremben kipróbáltam, mert ez a másik nagy kedvencem, így van összehasonlítási alapom. Ezt nannal tunkoltam csak úgy indiaiasan. Őszintén mondom, hogy nagyon finom volt, messze ez ízlett eddig a legjobban a kicsit édeskés ízével. Ugyanezt elmondhatom a többi ételről is, minden amit kóstoltunk nagyon ízlett. Én a bárányból nem ettem, de a párom is maximálisan elégedett volt vele.

Már nem sok hely maradt, de azért egy kis édesség még lecsúszott, hiszen a sós után jól esik egy kis édes befejezés, de ebből már csak tényleg egyetlen darabot sikerült elfogyasztanom. Ez pedig a Gulab Jamun nevű édesség volt, ami egy tejből készült gombóc rózsavizes cukorszirupban. Ennek a receptjét mindenképpen meg kell szereznem, mert nagyon ízlett, és még csak saccolni sem tudtam, hogy hogyan készülhetett.

Indiában két olyan gyümölcsöt ettem, amit itthon is lehet kapni, de össze se lehet hasonlítani az ottanival. Az egyik a banán, ami Indiában sokkal aromásabb, finomabb és kisebb, meg a mangó, aminek az itthon kapható változata alig hasonlít az indiaihoz. A tulajdonos nem is a sarki zöldségesnél veszi a mangót a Mango Lassihoz, ami tulajdonképpen egy joghurtos mangóturmix, és hihetetlenül finom.  Jól lehűtve igazi élvezetet nyúlt.

Ha valaki kedvet kap meglátogatni az éttermet, és szereti az indiai konyhát, biztos nem fog csalódni.

.