JellyPages.com

2011. július 21., csütörtök

Rétes

Sokszor emlegettem nagymamámat, aki fantasztikusan főzött, és egy rétes elkészítése annyi volt neki, mint másnak egy piskóta, már ami a hozzáállást és a rutint illeti, mert azért csodát ő sem tudott tenni, az időt nem tudta lerövidíteni. Szinte látom magam előtt, ahogy körbejárja az asztalt és a kézfejére csavarja a vastagabb széleket, és olyan volt a tészta, hogy az újságot el lehetett olvasni, ha alá tettük. Néha morgolódott a liszt miatt, hogy már megint milyen rossz lisztet kapott, de ennek ellenére szakadt tésztát ritkán láttam nála, mert még a „rossz „ lisztből is tudott jó rétest sütni. Én nagyon elégedett vagyok a készen kapható réteslapokkal, mert amennyi rétest eszünk, ahhoz az az évi néhány csomag tökéletesen megfelel. Azért én is kihívásnak veszem a házilag nyújtott rétes elkészítését, és biztos sok olyan háziasszony van, aki gyakrabban, szebben, jobban és rutinosabban készíti, de én ezzel is nagyon elégedett voltam. Ráadásul jó emlékek is fűznek hozzá, mert tavaly nyáron, nyaralás közben, hiszen ilyenkor jobban ráér az ember, készítettem, és a páromat bíztam meg a tészta alapos kidolgozásával. Ehhez tudni kell azt, hogy több évtizedes házasságunk alatt mindössze néhány tojásrántottát, és néhány bögre kakaót készített. Még most is előttem van a kép, ahogy fürdőnadrágban ül, ölében egy nagy műanyag táll, és ököllel dolgozza a tésztát, hogy szép sima és hólyagos legyen. Azért megéri a fáradságot, mert nem lesz sokkal finomabb a gyári változatnál, hiszen úgyis a töltelék adja meg az igazi jóságát, de a tudat, hogy erre is képesek vagyunk, még édesebbé és finomabbá teszi.  Tovább a recepthez>>>

3 megjegyzés:

  1. Régebben Anyukám is így sütötte, amikor még gyerekek voltunk. Mindig csak abban kellett segítenünk, hogy fogjuk a rétestészta alatti abroszt (lepedőt), hogy könnyebben feltekerhesse a tésztát. A réteskígyó akkora lett, hogy a gáztepsibe alig fért bele "összetekerve". Ja és ideges volt, amikor kilyukadt a tészta :)
    Én még soha nem próbáltam, de szerintem nem is fogom.... :(

    VálaszTörlés
  2. Amikor elkezdtem önállóan, még az első saját konyhámban sütni, nagyon piszkálta a fantáziámat, ezért csak egy picit próbáltam ki, egy tojás nagyságú tésztán, egy tiszta konyharuhán nyújtva ki. Egyetlen tekercsecske lett belőle, de olyan jó érzés volt, hogy sikerült, hogy 20 évig eszembe se jutott próbálkozni vele.:)

    VálaszTörlés