Már többször írtam arról, hogy a levest mennyire nem szerettem gyerekként, és később sem tartozott a kedvenc fogásaim közé, leszámítva néhányat, mint pl. anyukám és a nagymamám húslevese, és a zöldborsó leves. Később azért valamennyire megszerettem némelyiket, de az igazi áttörést a honlapom hozta. 4 és fél év alatt 100 receptet tettem fel a leves kategóriába. Ez a szám nem lenne túl sok, hiszen édességből már a 260 recepten is túl vagyok, de a fentiek ismeretében ez jelentős állomás. Ezek között sok van, amit már én kísérleteztem ki. Mivel a borsót tartom az egyik legfinomabb zöldségnek és leves alapanyagnak, azért ebből készült a 100. is. Ebből a 100-ból 8 a levesbetét, 14 pedig valamilyen édes leves (gyümölcs, gesztenye, bor, túrógombóc). A halászlé hiányzik, mert azzal még nem sikerült megbarátkoznom, amit meg nem tudok megkóstolni sem, azt nem is biztos, hogy jól el tudnám készíteni. Ennek a borsólevesnek az érdekessége a füstölt szalonna, abból is az az igazi, nem húsos fajta. Egész különleges ízt ad neki. Tovább a recepthez >>>
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Finom lehet,kedvemre való,jó gazdagon:-)
VálaszTörlés