Nagymamám szinte soha nem használt sütőport, helyette a szalalkálit részesítette előnyben. Igaz, hogy amikor sül alig lehet megmaradni a konyhában, de ahogy hűl a sütemény, úgy illan el az illata is. Ettől függetlenül én nem nagyon szeretem, de az biztos, hogy az ezzel készült sütemények légiesen könnyűek. Egyetlen előnye van, hogy az ember meg tudja állni, hogy ne egye meg forrón, mert kihűlve lesz teljesen szalakálimentes az íze. A kelt pogácsával az a baj, hogy nem számolunk a következményekkel, és jó pár darab már forrón elfogy. Gyors pogácsa ez, mivel nem kell keleszteni, és annak ellenére, hogy csak néhányszor hajtogattam és csak egyetlen alkalommal, pihentetés nélkül, mégis nagyra nőtt, és szép leveles lett. Nem azt mondom, hogy lecserélném a szokásos élesztős receptjeimet erre, de egy próbát mindenképpen megér. Tovább a recepthez>>>
Bejegyzések
Hát igen,ez a szalakáli legnagyobb bűne,hogy ammónia szaga van.Én sem bírom.De tényleg nagyon finom,omlóssá teszi a sütiket.
VálaszTörlésKedves Alíz! Örülök, hogy megtaláltam a blogodat is. :)
VálaszTörlésNagyon nagy segítség volt nekem az oldalad, rengeteget tanultam tőled, és már nem ijedek meg, ha vendégségbe jönnek hozzánk. A brassóin kívül tudok mást is főzni. :D
Párom, és a gyerekek is nagyon örülnek annak, hogy kedvet kaptam, és lelkes vagyok a konyhában.
Egy szóval köszönöm Neked a rengeteg receptet, és a képeket, ami hatalmas segítség annak, aki nem nagyon jártas a konyhában. :)
Kedves Dina!
VálaszTörlésKöszönöm szépen, és nagyon örülök annak, hogy én is hozzájárulhattam ahhoz, hogy kedvet kapj a főzéshez. További sok sikert hozzá.:)