A karácsony tervezgetésekor már épp azon gondolkodtam, hogy idén kihagyom a bejglit, mert január első hetében többnyire a kukában landol a maradék. Főleg a végek, de akad közte rendesebb darab is. Lehet, hogy a túlzásba vitt sütögetés is az oka, de nem véletlen, hogy minden évben a bejgli marad meg. Levontam a következtetést, talán nem kellene sütni. Aztán vasárnap megnéztem a Stahl Judit műsorát, és bemutatta ezt a módszert, és megtetszett. Kipróbáltam, és ma elfogyott az utolsó szelet is, amire még nem volt példa, pedig a recept is ugyanaz, mint eddig mindig, de így valahogy kapósabb lett. Azon sem kell bosszankodni, hogy kireped-e vagy sem, mert ez garantáltan nem reped, de még száraz bejglivég sem marad a ünnep utánra. Hacsak nem jön még ennél is jobb ötlet, jövőre is így készítem. Tovább a recepthez >>>
Bejegyzések
micsoda ötlet
VálaszTörlésNagyon jó!Stahl Juditnál láttam hasonlót az egyik magazinjában.Tökéletes lett a tiéd!NAgyon finom lehet!
VálaszTörlésNagyon tuti!:)
VálaszTörlésÉn lefagyasztom a maradékot, bár sokáig eláll, de amikor már a fülünkön jön ki:), akkor megy a fagyasztóba. Semmi pénzért nem dobnám ki.
VálaszTörlésAnikó
Köszönöm szépen.:)
VálaszTörlésAnikó!
Én is le szoktam fagyasztani a hasonló maradékokat, és sokszor egy év után dobom ki. Egy idő után mindennek hűtőszaga lesz, bármilyen jól becsomagolom. Összegyűjtöttem év közben a különféle torták, sütik maradékát, hogy majd karácsonykor ledarálom, ízesítem és golyócskákat készítek belőle, de a kényes orrom hűtőszagúnak érezte, pedig külön mélyhűtőben tárolom a fagyikat, a tésztaféléket, a gyümölcsöket, és egy másikban a zöldség- és húsféléket.Száraz bejglivégekkel már nem is foglalom a helyet.