Hercegi vőlegénytorta

Elkészítettem a Két cica blogjában talált Hercegi vőlegénytortát. Azóta egy másik blogban is olvastam, kicsit más recepttel. Miután elkészült, jöttem rá, hogy már 3 éve nálam is megtalálható Kekszes őzgerinc néven, ha nem is pontosan ugyanez, meg nem is tortaformában készítve, de lényegében mégis nagyon hasonló. Egyszerűbben is el lehet készíteni, de én csak gondolkodás nélkül mentem a recept után. Nem is értem miért kell a vajat előre kikeverni a cukorral, ha utána összeolvasztom a csokival. A tojást is bele lehet ütni és elkeverni, teljesen fölösleges külön felverni. A recept egy 23 cm-es formát javasol a megadott mennyiséghez, ami nagyon nagy. Nekem a 18 cm-es formában is csak 2,5 cm magas lett. Hogy családi adag, az túlzás, bár függ a család létszámától. Kicsit tömény, az biztos, de eszméletlenül finom. Mivel nem tudom milyen a receptben megadott angol keksz, ezért valami jót akartam bele tenni, ha már hercegi, ezért a kedvenc vajas süteményemet vettem hozzá. A képen szereplő márka az Auchanban kapható, de hasonló van a Lidl-ben és az Aldiban is. Mivel ez önmagában is nagyon finom, gondoltam, hogy valami egészen különleges lesz ezzel a csokis-tojásos szósszal összekeverve. Jó is lett, jó tömény. Szerencsére sokat nem lehet belőle enni, így tényleg elég lehet még 4 személy részére is. Csak ez nekem nem torta, a formáját leszámítva. Hogy miért vajaztam ki a formát, és miért nem béleltem ki egy folpackfóliával, vagy miért nem tettem az aljára egy kerek sütőpapírlapot, még most sem értem. Egy ilyen kulimászos anyagot a vaj a hideg hűtőben úgy összetapasztja a formával, hogy még késsel is alig lehet szétválasztani. A fóliát meg egy szempillantás alatt lehúzhattam volna róla. Leszámítva ezeket az apróságokat, nagyon finom kis tortácska lett belőle, és újabb tapasztalatokat szereztem általa. Tovább a recepthez>>>