Egy régi Magyar Konyhában találtam ezt a receptet. Eddig elkerülte a figyelmemet, de amióta rákaptam a levesekre, örülök minden új felfedezésnek. Közel 100 leves van fent az oldalamon, ezeknek a jelentős része krémleves. Rájöttem, hogy még azokat a zöldségeket is szeretem ilyen formában, amelyeket darabosan nem szívesen fogyasztok el.Volt egy Csöpi nevű uszkárunk, aki csak húst volt hajlandó enni, meg milánói spagettit. A zöldségeket egyáltalán nem tudtuk vele megetetni, pedig az egészséges kutyaétel 1/3-a zöldség. Kitaláltam, hogy a húst ledarálva keverem hozzá, így kénytelen lesz megenni azt is. Az első ilyen alkalom után nem akartunk hinni a szemünknek, a hús utolsó morzsáját is megette, de az összes borsó, sárgarépakocka és egyéb zöldségféle fényesre nyalva a tányérjában maradt. Ezután jött a turmixolás, és ha megfelelő többségben volt a hús, mind megette. Valahogy én is így vagyok a krémlevesekkel. Ennek a levesnek az alkotórészeit külön-külön is szeretem, de így együtt, krémlevesnek elkészítve, kimondottan ízlett az egész családnak. Tovább a recepthez >>>
Bejegyzések
Jajj, nem lehetett egyszerű egy ilyen kutyussal. Én el nem tudnám képzelni, hogy a kutyakajával ennyit pepecseljek... Szerencsém van, a miénk mindenevő! Zöldség, gyümölcs jöhet bármikor, élvezettel ropogtatja az uborkát, cukkinit, paprikát, barackot, dinnyét, epret, szőlőt stb.
VálaszTörlésA leves jól hangzik, de nincs nagyon rizs íze?
Timi
Timi!
VálaszTörlésA mostani kutyánk már mindenevő, de szó szerint. Ha krumplipucolás közben leesik egy darab nyers krumpli a kőre, és véletlenül épp ott van, azonnal felkapja és megeszi. Még a citromot is megeszi.
Egyáltalán nem érezni külön a rizst benne.:)